Vidra Bernadett | 2023. május 31.

“Petőfiről való gondolkodásunkat nem szűkíthetjük le csak a 19. század festészetére” – Interjú dr. Vigh Annamáriával

2023-ban ünnepeljük Petőfi Sándor 200. születésnapját. A magyar Országgyűlés ebből az alkalomból Petőfi bicentenáriumát jubileumi emlékévvé nyilvánította, és a szabadságot megtestesítő költőre emlékezve nagyszabású kulturális programok létrejöttét tette lehetővé országszerte. Az Országos Közgyűjtemények Szövetsége a Nemzeti Kulturális Alap Petőfi 200 Ideiglenes Kollégiuma felkérése alapján koncepciótervet készített, majd koordinálta a jubileumi emlékévhez kapcsolódó, a közgyűjteményi és a közművelődési intézményekre és közösségekre fókuszáló pályázati felhívásokat, segítette a pályázatok értékelésé. A szervezet 2023-ban a megvalósuló megvalósult rendezvényekről, egyedi, közösségformáló és tudományos eredményekről ad széles körű információkat. A hazai múzeumok több kiállítás létrehozásában vettek részt, emléket állítva ezzel Petőfi Sándor és kora egyetemes, szellemi örökségének.

 

Az Országos Közgyűjtemények Szövetsége tagja, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria két, országos szinten is jelentős kiállítás felállításában játszott szerepet kölcsönzéssel és kurátori szakértelemmel. A Petőfi Irodalmi Múzeum, az emlékév tiszteletére készített, Költő lenni vagy nem lenni című új állandó Petőfi kiállítása és az egri “Érzelmek hullámhosszán”, a reformkori festészetet és irodalmat bemutató tárlatok valósulásához az ő támogatásuk is hozzájárult. A kulturális emlékév kapcsán a múzeumok szerepéről és a Petőfi 200 pályázati rendszeréről beszélgettünk dr. Vigh Annamáriával, az intézmény  főigazgató-helyettesével.

 

Milyen műtárgyakkal járult hozzá a Petőfi 200 nyerteseinek kiállításaihoz a Magyar Nemzeti Galéria?

A legfontosabb kölcsönzésünk az egri Ziffer Sándor Galériában megvalósuló Érzelmek hullámhosszán című tárlathoz köthető. A kiállítás fő koncepciója a képzőművészet és az irodalom összefüggéseinek bemutatására irányult. Ez már önmagában rendhagyóvá teszi a kiállítást, mert viszonylag ritka, hogy más művészeti ág is megjelenik egy képzőművészeti tárlaton. A reformkori magyar festők kiállított képein a magyar nemzeti irodalom emblematikus alakjai is szerepelnek, de érdekesség, hogy irodalmi művek is helyet kaptak a kiállítótér vitrinjeiben. A kiállításon jól érzékelhető a képzőművészet és az irodalom egymásra hatása. A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria 44 műtárggyal járult hozzá ehhez a tárlathoz. A műtárgyakkal a kurátorok munkáját kívántuk segíteni, a nyertes koncepció Dr. Bakó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Galéria nyugalmazott művészettörténésze és H. Szilasi Ágota, az egri Dobó István Vármúzeum művészettörténésze közös munkájának eredménye. A kurátorok a korszak meghatározó magyar művészeinek képeiből válogattak. A koncepcióba beleillettek többek között: Lotz Károly, Than Mór, Székely Bertalan, Benczúr Gyula, Kovács Mihály, Id. Markó Károly, Munkácsy Mihály, Zichy Mihály és Orlai Petrich Soma festményei. A kiállítás tematikája jól szemléltette, hogy ebben, az irodalomban és képzőművészetben is meghatározó korszak milyen üzenetekkel szól a mai kor emberének. Fontos, hogy ezt a kiállítást digitális formában is megörökítjük, hogy hosszútávon elérhető legyen az utókor látogatói számára is. Az online exhibit, a virtuális kiállítás népszerűsége intézményünkben a Covid alatt nőtte ki magát, szinte minden időszaki kiállításunknak elkészült egy digitalizált változata is. Az volt a tapasztalatunk, hogy ezeknek nagy sikere volt, a látogatóink szívesen sétáltak végig saját tempójukban a virtuális tárlatokon, így szeretnénk ezt a módszert a jövőben is alkalmazni. Nagy örömünkre szolgált, hogy ezzel a kölcsönzéssel a mi intézményünk is hozzájárulhatott a Petőfi 200 programkínálatához és segíthettük a Dobó István Vármúzeum munkáját.

A másik jelentős kölcsönzésünkkel pedig a Petőfi Irodalmi Múzeum új állandó kiállításához nyújtottunk segítséget. Itt egy társkurátori együttműködés is megvalósult Prágai Adrienn kolléganőm személyében. A műtárgy kölcsönzés intézményünkből ennél a kiállításnál 14 műtárgyra terjedt ki. A Petőfi Irodalmi Múzeum új állandó kiállítása egy formabontó koncepciót követ, csomópontok mentén nyúl a Petőfi életműhöz. Olyan műtárgyak is szerepelnek ezen a tárlaton, amelyek ezelőtt még soha nem voltak megtekinthetőek. Egy nagyon izgalmas, digitális elemeket is magába foglaló megvalósításról van szó, amibe nekünk is öröm volt bekapcsolódni. A megközelítés hasonlított az egri kiállításéhoz, itt is előtérbe került a különböző művészeti ágak közötti összefüggések és eltérések bemutatása a kurátori munkában. Fontos az a muzeológiai megközelítés, hogy egy többszempontú koncepció a kiállítás nyelvére lefordítva, kihívást, többletet ad mind a rendező, mind a látogató számára. Ez volt mindkét nyertes pályázat motorja. Ez a 14 festmény szintén a korszak legnagyobb alkotóit vonultatta fel: Markó Ferenc, Borsos József, Izsó Miklós, Györgyi Giergl Alajos műveiből válogattak a kurátorok, és illesztették be ezeket a képeket abba a koncepcióba, ami a Petőfi életmű megközelítésében értelmezhető. Eredeti műtárgyak és másolatok is ki vannak állítva ezen a tárlaton. Egy elmélyült, jól kigondolt koncepció valósult itt meg, a feliratok és a szövegek komplexen közelítik meg Petőfi világát, és mód nyílik arra is, hogy az adott tematikában a tájábrázolás leképeződjön versben és szövegben is, ami még jobban felhívja a látogató figyelmét az azonosságokra. Ehhez fontos volt a múzeumi gyűjteményből származó tárgyi anyag, illetve a kurátorok által hozzáadott szöveges érték. Ehhez a két színvonalas kezdeményezéshez öröm volt a mi intézményünknek is kapcsolódnia képekkel és kurátori szakértelemmel egyaránt.

Említette, hogy az egri Érzelmek hullámhosszán kiállítás kurátora Dr Bakó Zsuzsanna, a Nemzeti Galéria nyugalmazott munkatársa. Milyen más módon járult hozzá a Galéria a kiállítás megvalósításához? 

Az egri kiállítás nyertes koncepcióját Dr. Bakó Zsuzsanna volt kolléganőm és H. Szilasi Ágota, a Dobó István Vármúzeum munkatársa alkották meg. Az együttműködésük nagyon fontos volt a kiállítási koncepció megszületésében. Dr. Bakó Zsuzsannának régi kutatási területe a nemzeti romantika képzőművészetben való megjelenítése. Számára nagy lehetőség volt ezen a tárlaton a képzőművészet segítségével az irodalom szerepét kiemelni. Korszerűen átlátta ezt a koncepciót és a képzőművészet mint társművészet szépen kíséri az irodalmi szálat az általa elrendezett kiállításon. Ezen kívűl Dr. Bakó Zsuzsannának célja volt az is, hogy a magyar romantikus festészet legfontosabb témái is megjelenjenek ezen a tárlaton. Ez többek között azért is nagyon előnyös, mert így a kiállítást látogató diákok számára is értelmezhetőbbé válik a korszak és a nemzeti romantika művészeti ágainak egymásra hatása.

Van-e más vidéki múzeum vagy projekt, amit támogattak kölcsönzéssel? 

A Magyar Géniusz Program kiállítássorozatát is támogatjuk képekkel, amikor csak tehetjük. Ezen kívül több vidéki múzeummal is aktív együttműködést folytatunk, a Petőfi 200 emlékévhez kapcsolódó tárlataikhoz rendszeresen adunk kölcsön képeket. A Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum az ország legnagyobb képzőművészeti gyűjteményével rendelkezik, ezért azt gondolom, nem lehetséges nélkülünk magyar művész életművét kellő részletességgel bemutatni. Évente több mint 100 kölcsönzésünk van, kiemelten fontos alapfeladatunk más intézmények kiállításainak támogatása, hogy azok valóban úgy valósulhassanak meg, ahogyan azt a rendező szakemberek elképzelték.

Kérem, meséljen a Nemzeti Galéria Petőfi útvonaláról. Hogyan szeretnék a magyar festők képei által inspirálni a látogatókat Petőfi költészetének újrafelfedezésére?

A Petőfi útvonal egy úttörő kezdeményezés nyomán valósult meg intézményünkben. A vezetőséggel elgondolkodtunk azon, hogy sok képet adunk kölcsön különböző Petőfi 200-as tárlatoknak országszerte, de nincs egy olyan kiállítás sem, amelyet mi valósítunk meg. Ebből kiindulva Petri-Lukács Ádám, főigazgatói tanácsadó kollégám ötlete nyomán megszületett az elhatározás, hogy a Nemzeti Galéria állandó kiállításának képeihez kapcsoljunk Petőfi idézeteket. A főtanácsadó úr választotta a képeket és a hozzá kapcsolódó idézeteket is. Az a tapasztalatunk, hogy a látogatóink nagy érdeklődéssel keresik fel az útvonalba bekapcsolódó 15 képet, és könnyen meg is találják őket a szórólap segítségével, amit azért készítettünk, hogy segítsük a látogatóinkat az útvonal felfedezésében. Olyan művek vesznek részt a kiállításban, mint például Benczúr Gyula: Budavár visszavétele, Markó Károly: Magyar alföldi táj gémeskúttal, Szinyei Merse Pál: Szerelmespár, illetve Madarász Viktor: Hunyadi siratása. Meghatározó alkotók ismert műveivel találkozhatnak itt a látogatók, amelyek szorosan kapcsolhatók Petőfi költészetéhez és magyarságtudatához. Nagy betűkkel vannak kiírva az idézetek, arra ösztönözve a látogatókat, hogy menjenek tovább, olvassák el az egész verset. Ez egy könnyen megvalósítható kezdeményezés, nem igényel nagy költségeket, mégis egy újszerű irányt képvisel, amit a modern kor embere is könnyedén be tud fogadni. A nagy sikerre való tekintettel, a látogatóink lelkesedését látva tervben van, hogy más tematika mentén is készítünk majd hasonlót. Az is felmerült, hogy külföldi látogatóink részére csinálunk egy angol nyelvű QR kódos verziót is, hogy ezáltal számukra is közvetíteni tudjuk a magyar képzőművészet és Petőfi Sándor örökségének kapcsolatát. Úgy gondolom, hogy Petőfi hitelessége ma is megérinti látogatóink szívét, és ezt a külföldi látogatóink is éppúgy érzékelik, mint a magyarok, mert ennek észleléséhez nem szükséges nyelvtudás.

Volt-e a Petőfi Irodalmi Múzeummal közös kiállítás, projekt, esetleg virtuális tárlat, vagy olyan kiállítás, amivel vidékre is mentek? 

A Magyar Nemzeti Galéria és a Zichy Emlékház is csatlakozott ahhoz a diákokat megszólító, a Petőfi 200 emlékévhez kapcsolódó pályázathoz, amelynek a Petőfi Irodalmi Múzeum volt a gazdája. A program keretein belül az ország számos pontjáról érkeztek hozzánk diákok. A pályázathoz a fiatalokat megszólító tematikát dolgoztak ki a kollégák, Szekérháton és versek mentén címmel. Jó ötletnek tartom ezt a kezdeményezést, mert ilyen módon a fiatalabb generációhoz is tud szólni az emlékév. Nagy öröm volt számunkra látni azt is, hogy a program keretében érkező diákoknak tetszett a Petőfi útvonal és érdeklődve járták végig a 19. századi és kortárs képzőművészeti tárlatokat. Szeretnénk bevonni a kortárs képzőművészetet is a programba, hiszen Petőfiről való gondolkodásunkat nem szűkíthetjük le csak a 19. század festészetére. Eddig összesen 22 osztály 513 tanulója látogatott el hozzánk, és reméljük, hogy az év hátralevő részében még több diákot fogadhatunk majd.

Miként értékeli a Petőfi 200 tematikus év szerepét fontosságát? Elindíthat-e új együttműködéseket, megerősíthet-e meglévőket a program? Hogy látja ebben az országos múzeumok szerepét, lehetőségeit, hatását? 

Azt gondolom, hogy egy országos intézménynek, mint amilyen a mi intézményünk is, minden olyan emlékévben szerepet kell vállalnia, amelyhez tud kapcsolódni. Fontos ugyanakkor a mi esetünkben, hogy ha nem képzőművészeti projektről van szó, akkor értelemszerűen nem lehet a mi intézményünk sem főszereplő. A Petőfi 200 pályázati rendszere lehetőséget biztosított kisebb vidéki múzeumok számára is, hogy kapcsolódjanak a kezdeményezéshez, és így megvalósult a múzeumi világ országos bevonása. A pályázati célok egy átgondolt koncepció alapján lettek meghatározva, ami visszatükröződik a nyertes pályázatok megvalósításában is. Összességében azt gondolom, rálátva a korábbi emlékévek rendszerére, hogy egy sikeres, átgondolt koncepció mentén határozták meg a célokat a pályázat készítői, amiket sikerült is megvalósítani, és elegendő forrást biztosítottak a kivitelezéshez, ami egy minőségi követelményrendszerhez való alkalmazkodást is lehetővé tett. Őszintén remélem, hogy a nyertes projektek maradandó értékeket teremtenek és a mai ember nyelvére lefordítva tovább viszik Petőfi Sándor örökérvényű eszmeiségét.

Galéria