Vidra Bernadett
2023. április 5.

Interaktív virtuális kiállításon fedezhetjük fel a reformkor két meghatározó gondolkodója, Petőfi Sándor és a Nagykaposon 1814-ben született Erdélyi János kapcsolatát. A felvidéki Nagykapos és Vidéke Társulás összegyűjtötte azokat a közös pontokat és kapcsolódásokat, amelyek a nemzet költőjét és a köztiszteletben álló irodalomkritikust az Ung-vidékhez és Bodrogközhöz kötik. A virtuális tárlaton megismerhetjük a két költő személyét, népköltészet iránti elköteleződésüket és közös baráti kapcsolataik szűrőjén keresztül nézhetünk rá az őket alakító eseményekre is. A Petőfi 200 emlékév keretein belül megvalósult tárlat fókuszában a költészet népi gyökerekhez való visszatérése áll, aminek Petőfi a legfőbb képviselője, Erdélyi pedig a megálmodója volt.

Petőfi, a magyar irodalom legismertebb költője, aki mindössze 26 évet élt, de ez idő alatt több mint ezer költemény született meg az ő tollából. A virtuális tárlat első oldalán a két kulcsszereplő életével ismerkedhetünk meg videók segítségével. Olyan érdekes részleteket tudhatunk meg ezekből például, mint hogy Petőfi Sándor sosem fejezte be tanulmányait, költészete ma mégis a közműveltség alapját képezi Magyarországon. Erdélyi Jánosról pedig az derül ki, hogy Sándorunk szöges ellentéte volt a tanulásban, a művelődés szeretete egészen odáig vitte, hogy 25 évesen már a Magyar Tudós Társaság tagjává választották.

Miután egy kicsit jobban megismertük a tárlat hőseit, a nyílra kattintva továbbléphetünk kettejük közös vonásaihoz. A népköltészet talán a legerősebb kapocs a két nagy hatású személyiség között. Erdélyi János kiemelkedő eredményei közé tartoznak népköltészeti tanulmányai, amelyekben megfogalmazta, hogy igazi költő csak az lehet, aki képes visszatérni a gyökerekhez és úgy alkotni a költészetben. Petőfi Sándor pedig ezt azt irányelvet teljes mértékben magáénak érezte. A honlapon megakadhat a szemünk egy kis levélrészleten, amelyben Sándor írja barátjának, Arany Jánosnak, hogy a népköltészet az igazi, és ezt kell uralkodóvá tenni.
Ha tovább lépünk, a következő állomás az utazásokat mutatja be. Petőfi Sándor rövid élete alatt sok helyen járt, a reformkori Magyarország területét teljes egészében bejárta. Iskoláit több helyen végezte, katonáskodott és vándorszínész is volt. Valószínűleg az irodalmi körökben szerezhető ismeretségek kialakítása is motiválta utazásai során. 1847-ben járt a Felvidéken is, közel Erdélyi János szülőfalujához.

A felvidéki származású költő viszont a búfelejtés céljával utazott általában. Kislánya és felesége tragikus elvesztése kapcsán bejárta Franciaországot, Németországot és Máltát is többek között. Meg is jelentette beszámolóit ezekről az úri mulatságokról, nem is máshol, mint az általa alapított Pesti Divatlapban. Ennek az újságnak lett később segédszerkesztője Petőfi Sándor is Budapesten, és ebben a lapban jelent meg először a költő híres, János vitéz című népies, elbeszélő költeménye is.

A virtuális tárlatban szereplő csinos kis újságrészletből bővebben is megismerhetjük a Pesti Divatlap történetét, illetve Petőfi és Erdélyi kapcsolatát a színvonalas orgánummal. Az újságot elolvasva többek között az is kiderül, hogy miért is hívta Petőfi Sándor párbajra volt szerkesztőjét, Vahot Imrét. Ezek után a tárlat a „Közös barátok” szekcióhoz kalauzol minket. Betekintést nyerhetünk Petőfi és Arany híres barátságába egy kis levélrészlettel, amelyben Sándor élete legszebb időszakába sorolja az Arany családnál töltött időt. Említésre kerül még Vachott Sándor is, aki Petőfi fiatalkori pártfogója és rajongásig szeretett barátja, Erdélyinek pedig sógora volt.

A történelmi, életrajzi művelődés után egy kis játéksarok segítségével tesztelhetjük tudásunkat. Az Illusztrátorna játékkal például képi formába önthetünk egy Petőfi verset, a P&E kvízben pedig kiderül, mennyire olvastuk el figyelmesen a kiállítás anyagát.

Aki eddig szorgalmasan kattintgatott, most ne hagyja abba! A Látnivalók fülre rákattintva egy kis meglepetés vár minket, mégpedig az, hogy a záró oldalon lehetőségünk van egy virtuális túrát is tenni a nagykaposi Erdélyi János Emlékmúzeumban. De ha inkább Petőfi Sándort követnénk nyomon, akkor itt megtaláljuk a leleszi Petőfi emléktáblát és a költőről készült impozáns királyhelmeci bronzszobrot is. Ha személyesen nem is jutunk el ide, a nagyítás segítségével online is könnyen megcsodálhatjuk az Erdélyi és Petőfi korához köthető emlékeket.

Az online tárlat az NKA Petőfi 200 Ideiglenes Kollégiuma támogatásával valósult meg.