„Petőfi összeköt!” – Interjú Mészáros Mártával, a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum igazgatónőjével

Vidra Bernadett — Tue, 27 Aug 2024 11:07:16 +0000

Vidra Bernadett | 2024. 08. 27.

„Petőfi összeköt!” – Interjú Mészáros Mártával, a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum igazgatónőjével

A Petőfi Emlékháznak otthont adó Kiskun Múzeum példaértékű kultuszápolásáról beszélgettünk Mészáros Márta igazgatónővel.

Fotó: Fantoly Márton

1. A Kiskun Múzeum szerves részét képezi a megújult Petőfi Emlékház. Mi a története, hogyan jött létre az intézmény?

A kiskunfélegyházi Petőfi-kultusz első helyszíne volt ez az épület. 1824-1830 között Petrovics István bérelte azt a nádfedeles épületet, amelyben Petőfi Sándor gyermekéveit töltötte. Helyén a későbbi tulajdonos, Boczonádi Szabó Sándor, Kiskunfélegyháza 1848-ban megválasztott országgyűlési követe 1854 körül építtette a ma is álló házat. 1860-tól indul a történet, mely kultuszhellyé tette azt a helyet, mely egykor a Petrovits-család otthona volt a félegyházi mészárszék bérlet idején. 1860-ban Reményi Ede hegedűművész hangversenyt adott a városban, azzal a céllal, hogy a bevétel a Pesten felállítandó Petőfi-szobor alapba kerül, de látva a félegyháziak lelkesedését, a bevételből emléktáblát készíttetett Petőfi gyermekkora helyszínének tiszteletére.

1861-ben elkészült az emléktábla, melyet végül 1867-ben avattak fel. Ettől kezdve ez a ház lett a megemlékezések és a kultuszápolás helyszíne. 1937-ig a család tulajdonában volt az épület, majd új tulajdonosa lett, akiktől 1949-ben államosították. Városi bérlakásokat alakítottak itt ki, míg végül 1993-ban úgy döntöttek, hogy a Petőfi-ház emlékház és kiállítótér legyen. Hosszú évek teltek el, mire az 1993-ban megnyitott Petőfi emlékszobából a teljes épületet betöltő emlékház lett. 2013 óta már nem lakik senki az épületben, így a Kiskun Múzeum kezelésébe került. Ettől kezdve indul a Petőfi Emlékház tudatos kialakítása. 2017-18-ban a régi kiállítás a Kubinyi Ágoston Program keretében megújult, de az épület felújítása, infrastrukturális fejlesztése, az újragondolt és kibővített új tárlat megvalósítása a Petőfi 200 emlékévben megvalósult támogatásoknak köszönhető.

2. Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából, az NKA Petőfi 200 Ideiglenes Kollégiumának támogatásával megújult a Petőfi Emlékház. Mi volt a nyertes pályázat koncepciója?

A pályázat valójában három pályázat volt, melynek összessége adta komplex fejlesztés lehetőségét. Az első lépés az épület infrastrukturális megújítása volt. A korábbi szép polgárház hangulatát visszahozva, mégis modern és tágas kiállítóterek és közösségi terek kialakítása volt a cél. A kialakított új fogadótér, a ruhatár, a mosdók és az időszaki kiállítótér mellett új fűtés- és világításrendszer is megvalósult. Az épület külső felújítása és belső megújítása biztos alapot adott a benne megvalósuló új Petőfi tárlat létrehozására. Szerencsés helyzetben voltunk, hiszen szép nagy terek álltak rendelkezésünkre. Petőfi emlékhelyként a fő célunk, természetesen a városunk és a költő kapcsolódása, kötődése és kultuszának bemutatása volt.

A kiállítás címe így nem is lehetett más, mint: Petőfi Félegyházája – Félegyháza Petőfije. Két mű kötődik városunkhoz. A Szülőföldemen című vers kíséri végig a látogatót a tárlatban, majd zárásként A Helység kalapácsa című vígeposzban találja magát a tárlatjáró. A kiállítás főbb egységei az épület története, a kiskunsági központba belépő Petrovits család, a költő életútja, valamint a kultusz főbb stációinak bemutatása. A kiállítás a Versek termével zárul. A harmadik, pályázat nyújtotta forrás az emlékház homlokzatán található emléktábla, valamint az udvaron álló Petőfi-szobor felújítása és a hozzá kapcsolódó parkosított zöldfelület kialakítása volt. E három egység adta meg azt az egészet, amely révén méltó fogadó- és bemutatóhelyévé vált Kiskunfélegyházán a Petőfi emlékeknek. Ez a kiemelkedő évforduló adta azt a lehetőséget, mely a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Magyar Irodalmi Emlékházak Egyesülete szakmai együttműködésével valósulhatott meg. Nagyon sok és sokféle szakember együttgondolkodása segítette a munkánkat, melyet nagyon köszönünk azóta is.

3. Milyen tárlatokat terveznek a megújult emlékház kiállítóterébe?

A megújult emlékházban egy időszaki kiállítótermet alakítottunk ki az állandó tárlatok mellett, éppen abból a célból, hogy akár kiegészítő témák is bemutatásra kerüljenek, vagy újdonságok, illetve művészeti tárlatok. Jelenleg Bai Mang kínai Petőfi-fordítóról szóló kiállítás látható.

4. A Kiskun Múzeum fejlesztései miként vezettek az Országos Közgyűjtemények Szövetsége különdíjához Az Év Múzeuma pályázaton 2024-ben?

Egy intézmény – közgyűjtemény – múzeum fejlesztése is folyamatos, egyrészt a minden szintű állagmegóvás feladatai okán, másrészt a kínálkozó lehetőségekkel élve megújulni és újítani is fontos. Bár ez a mondat kicsit általánosnak és megfoghatatlannak hangzik, de a fejlődés és a fejlesztés nem ad hoc jelleggel működik a múzeumban sem. Folyamatosan törekedtünk és törekszünk rá. Ez az út nálunk is hosszú volt. A 2016-ban megalkotott múzeumi stratégiánk számba vette a fejlesztési területeket – mind az épületek, az infrastruktúra, a gyűjtemények, kiállítások, szolgáltatások, mind a marketing-kommunikáció, a humánerőforrás tekintetében, és elkészült egy fejlesztési terv. Akkor mindez álomnak tűnt. 2017-től több pályázati forrásnak köszönhetően elkezdődtek a felújítás és a megújítás lépései. Valóban lépésről lépésre haladtunk, de ehhez át kellett gondolni a múzeum teljes belső működését is, mint a gyűjtemények és raktárak helyzetét, a kollégák munkatereit, a kiállításokat és a hozzájuk kapcsolt ismeretátadási kínálatot is. Nagyon jó volt tervezni és elindulni a megújulás útján.

Ennek köszönhetően a hét esztendő alatt 29 pályázat, valamint fenntartói önerő tette lehetővé azt a fejlesztést és megújulási folyamatot, mellyel 2024 tavaszán jelentkeztünk Az Év Múzeuma 2024 díjra. Bár a kiírás elsősorban az utólsó három év fejlesztéseinek összegzését kérte, ez nálunk komplexen ekkor zárult, így lett kerek egész, így jutottunk a csúcsra.

A Kiskun Múzeumhoz két közérdekű kiállítóhely is tartozik, a Petőfi Sándor Emlékház és a Móra Ferenc Emlékház, így a megújítások mindhárom muzeális intézményre kiterjedtek. Beletartozott az új tanulmánytárak kialakítása, a műemlék szélmalom felújítása, a Móra Ferenc és a Petőfi Sándor Emlékház megújítása, régi kiállítások lebontása és új tárlatok megnyitása, a „börtönmúzeum” újragondolt tárlatának megnyitása, saját múzeumi applikáció kifejlesztése, gyűjteményrendezés és még lehetne sorolni. Sok változást és váratlan helyzetet is megéltünk ez idő alatt, több kollégától elköszöntünk, majd újakkal folytattuk és valósítottuk meg a múzeumunk megújítását. Nagyon örültünk és igazán közös sikernek éljük meg azt, hogy e széleskörű szakmai munkát értékelő elismerésben részesültünk és ezzel az Országos Közgyűjtemények Szövetsége különdíját is elnyertük.

5. Több Petőfi 200-as pályázatban is nyertesek voltak, melyek voltak ezek, és milyen volt a hatásuk?

A Petőfi Sándor életútjának helyszínei különleges kötődést és kultuszt erősítenek. Kiskunfélegyháza is, mint Petőfi emlékhely, közelebb érzi magához a költő emlékét. Nálunk minden év és minden évforduló nagy jelentőséggel bír és a mindennapjaink része. A városunkban látogatható Petőfi Sándor Emlékház a Kiskun Múzeum kezelésében van, így az itt látható tárlatok, helyszín, emlékhely számunkra nagyon fontos. Mindig is figyeltük azokat a pályázati lehetőségeket, amelyekkel az épületet és az infrastruktúrát, a kiállításokat, a múzeumpedagógia programokat, kiadványokat tudjuk újítani és megvalósítani. A bicentenáriumnak és a kiemelt emlékévnek köszönhetően – élve a pályázati lehetőségekkel és az elnyert támogatásokkal – több újítást valósíthattunk meg. A Petőfi 200 keretében négy pályázatunk volt az NKA lebonyolításában. Elsőként A félegyházi Petőfi-Kultusz digitális forradalma című projekt valósult meg, melynek keretében elkészült egy adatbázis a helyi közgyűjteményekben őrzött dokumentumok, könyvek, kutatások összességéről, mely Petőfihez kötődik, valamint egy szabadtéri kiállítás, digitális tartalmakkal. Másodsorban két összekapcsolódó pályázatnak köszönhetően megújulhatott a Petőfi Emlékház és kiállítás, melynek címe: Petőfi Félgyházája – Félegyháza Petőfije. Harmadsorban pedig az 1867-ben felavatott emléktábla és mellszobor felújítása, valamint a parkosított környezetének létrehozása valósult meg.

A Petőfi Emlékház és kiállítása mindig is fontos volt a félegyháziaknak, így folyamatosan figyelemmel kísérték a megújítás lépéseit az emlékév során. Ezzel együtt persze alig várták, hogy átadásra kerüljön és látogatható legyen újra. A kiállítás valóban Félegyháza és Petőfi kapcsolatát, kötődését, emlékét és élő kultuszát tárja a látogató elé. A félegyháziak mellett, mivel Petőfi emlékhely, sok érdeklődő látogatója van az ország különböző részeiről és külföldről is, számunkra nagyon fontos, hogy milyen ismeretekkel és élményekkel távoznak. A legtöbb látogatónk meglepődve és döbbenettel, de jó értelembe vett döbbenettel járja végig a tárlatot, és megköszönik az élményt, a sok-sok új ismeretet. Nekünk ez a legnagyobb megtiszteltetés.

Fotó: Fantoly Márton

6. Kik voltak a legfontosabb együttműködő partnereik és milyen tevékenységekbe vonták be őket? A fejlesztések milyen változást hoztak az egész intézményegyüttes életében?

Az elmúlt időszakban megvalósult fejlesztések során számos együttműködő partnerrel kerültünk kapcsolatba, akiknek nagyon sokat köszönhetünk. A tanulmánytárak kialakításánál, mely EFOP pályázatból valósult meg, elsősorban olyan tervező és kivitelező szakemberekkel kerültünk kapcsolatba, akik nagyon figyeltek a műtárgyvédelmi szempontokra. A műemlék szélmalom felújítása IPA pályázatból valósult meg, határon átnyúló turisztikai fejlesztéssel. Ekkor kerültünk szakmai kapcsolatba a „Malmok útja” kapcsán az oromi, kikindai, ópusztaszeri és hódmezővásárhelyi kollégákkal.

A Magyar Géniusz Programból megújult büntetéstörténeti kiállításban és kutatásban a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége volt a szakmai segítőnk, míg a Petőfi 200 Programban a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Magyar Irodalmi Emlékházak Egyesülete nyújtott szakmai támogatást. A kivitelezésben a legfontosabb volt számunkra az az együttgondolkodás, mely a mi ötleteinket és terveinket kiegészítette és a megvalósításig elvitte. Nagyon jó volt így együtt dolgozni a Store Desing Kft-vel a tárolórendszerek kialakításában, a Múzeum Atlasz Kft-vel a digitalizálás és a múzeumi applikáció kifejlesztésében, a grafika-, installáció- és kiállítás-kivitelezésben a Patkós Stúdióval, és az Informedia Kft-vel a marketingmunkában.

A sok-sok külső segítség mellett természetesen a múzeumi kollégákkal való együttgondolkodás, ötletelés, folyamatos pakolás-rendezés és együttes megvalósítás volt különösen jó, hiszen igazi együttműködő csapattá kovácsolt össze bennünket. E fejlesztéseknek köszönhetően olyan látogatótereket, kiállításokat, kiállításokhoz kapcsolódó ismeretátadó lehetőségeket és ezekre épülő múzeumpedagógiai és közönségkapcsolati programokat tudtunk és tudunk kínálni, melyekkel felhívjuk a látogatók figyelmét és növekedik a látogatottságunk. Azt az érzést értük el, hogy jó a múzeumban lenni, és ez nagyon jó!

7. Önnek mi volt a legfontosabb élménye a Petőfi 200-hoz kapcsolódó események során?

Nagyon sok érdekes hatás és élmény ért e bő két esztendő alatt, melyben számos tapasztalattal gazdagodtam és rengeteget tanultam. Két dolgot szeretnék kiemelni, ami nagyon fontos élmény lett számomra. Az első, az a lehetőség, hogy megadatik egy új kiállítás megvalósítása. Ebben benne van az első ötlettől a megnyitóig minden. Nagyon nagy felelősségként éltem meg és élem meg most is. Maradandót alkotni, melynek az üzenete fontos. Igazi csapatmunka volt, nagyon sok munkával, de megérte. A másik fontos élményem éppen ebből következett, hogy a megvalósítás időszakában a Petőfi emlékhelyek és az irodalmi emlékhelyek megismerkedhettek egymással. Ez korábban számomra szűk keretek között mozgott, de most egy nagyobb közösség részének érezzük magunkat. Jó volt megismerni és jó lesz megismerni az emlékhelyeket, az ott található értékeket, történeteket és elkötelezett embereket. A legfontosabb élményeim így végül azt jelentik, hogy Petőfi összeköt bennünket.

8. Hogyan értékeli a kiskunfélegyházi Petőfi kultuszt? Miként lehet a költő szülőföldjén hozzá méltó módon ápolni emlékét?

A kiskunfélegyházi Petőfi-kultuszt igazából 1860-tól számolhatjuk. Az elmúlt több mint 160 évben, nagyon sok formájában megmutatkozott Petőfi tisztelete városunkban. Az alapját mindenképpen a helytörténeti kutatás eredményei adják, melyből megismerjük egyrészt Petőfi édesapjának, vállalkozásának helyi kötődését, és ezáltal az itt töltött gyermekéveket, valamint az 1848-as eseményeket. Másrészt a kultusz születését, a szülőhelyvita küzdelmeit és az abból erősödő tiszteletadást, mely mind-mind a jelenben is hatással van ránk, félegyháziakra. A Petőfi 200 emlékév igazolta, hogy nagyon sokféle módon lehet emlékezni, és nem csak emlékezni, hanem párhuzamot keresni, megtalálni, hogy ma mit jelent a költő, a kora, az eszme, a haza, a közösség, az összefogás és az összetartás. Kiskunfélegyházán a két esztendő alatt több mint 80 program valósult meg, városi, kulturális- és közoktatási intézményi, valamint civil szervezeti szinten. A kezdeményezések, többsége összefogással jött létre. Voltak előadások, könyvbemutatók, kiállítások, diáktalálkozók, vetélkedők, városi séták, Petőfi-futás, kirándulások, szakmai találkozók, készült Petőfi-kávé, sütemény, bor és étkek, zenés estek, táncjátékok, mint a János vitéz és A helység kalapácsa. Készült bemutatkozó film, számos városbemutató, kalandtúra és volt Petőfi-szoborhoz kapcsolódó ünnepség is. A listát lehetne még folytatni. A helyi programokat segítette és kiegészítette Bács-Kiskun Vármegye Talpra Magyar programja, melynek számos kapcsolódási pontja is volt, ezáltal a vármegye más településeire, Petőfi emlékhelyein megvalósult programjaira is eljutottunk.

9. Önnek személyesen mit jelent Petőfi Sándor személye?

Diákkoromban, amikor történelem és irodalom órákon tanultam róla, nem volt kihangsúlyozva a helyi kötődése. Amikor a múzeumba kerültem, megnyílt a Petőfi emlékszoba, és egyre többször vettem részt az évfordulók megemlékezésein, akkor érzékeltem igazán, hogy milyen keveset tudok magáról Petőfi Sándorról és kiskunsági – kiskunfélegyházi kötődéséről. Két irányba indult el az érdeklődő figyelmem, az első, maga a költő megismerése, életútja, költészete, történelmi szerepe, a másik pedig a félegyházi kapcsolódása és kultusza. Sokat olvastam, kutattam, beszélgettem, hallgattam vitákat és elméleteket, néztem kiállításokat, találkoztam gyűjtőkkel és kutatókkal, mire megfogalmazódott bennem az a Petőfi-kép és általa az üzenete. Nagyon öntörvényű fiatalember volt, aki sok mindent megélt rövid élete alatt. A haza tisztelete és szeretete mindenek előtt állt, melyet olyan gondolatokkal, érzésekkel írt le, melyek örökérvényűek ma is. Nehéz elvonatkoztatnom attól, hogy itt Kiskunfélegyházán, a Petőfi Sándor Emlékháznak köszönhetően ez nekem nem magánügy, hanem közügy és e nemes ügy szolgálata. Nagyon fontos számomra, hogy minél többen megismerjék szerepét, költészetét és helyi kötődését, melyre nagyon büszke volt.

Fotó: Patyi Zoltán

10. Mit gondol a Petőfi 200 emlékév megvalósításáról?

A Petőfi 200 emlékév előkészítése már 2019-ben elkezdődött. 2020-tól a világot megrengető járvány, majd a háború és az energiaválság mind a tervezést, szervezést és az indulást is megállította. De ilyen világméretű, az életet is újragondoló események mellett is végül megvalósult. Azt tapasztaltam, hogy nagyon sok jó ötlet, kezdeményezés jött napvilágra. A pályázati források pedig sokszínű és különleges programok megvalósítását, valamint számos épület és kiállítás megújítását tették lehetővé, amely hosszú távra szól. Nagyon sok összefogást és új ismeretséget eredményezett, amely szintén nagyon jó.

11. Miként értékeli a Petőfi 200 tematikus év szerepét, fontosságát? Elindíthat-e új együttműködéseket, megerősíthet-e meglévőket a program? Hogy látja ebben az országos múzeumok, helyi intézmények, könyvtárak, és a múzeumok fejlesztésének szerepét, lehetőségeit, hatását?

Egy-egy tematikus év, emlékév helyi, tehát települési szinten is nagyon fontos és összefogó erővel bír. Országos szinten ez még erősebb, hiszen egy még nagyobb közösség részének érzi, érezheti magát az ember, a közösség, a múzeum. Az az érzés, hogy én is – mi is hozzátehetünk, hogy még jobb legyen. A Petőfi 200 ilyen értelemben egy kiemelkedő közösségi év volt, hiszen Petőfihez mindenkinek köze és kapcsolódása van. Nagyon sokan sokat tettek. Persze ez vissza is üthet. Sok érték teremtődött, melyet meg kell őrizni. Sok jó program valósult meg, amelyeket tovább lehet és kell vinni, hagyományt kell teremteni. Nagyon sok jó és hasznos együttműködés jött létre, itt helyben is – iskolákkal, társintézményekkel, civil szervezetekkel, magánszemélyekkel, és persze bővül a kör, hiszen a vármegyében is ugyanez elmondható, valamint országos szinten is. A közgyűjtemények szerepe ebben nagyon fontos, hiszen a kutatás, az ismeretátadás, a tudásmegosztás bázisai vagyunk, és nemcsak a felhasználók, hanem egymás felé is. A tudás, az átadható ismeretek kis mozaikokból rakódnak össze, és a mozaikkép folyamatosan bővül. Csak akkor tudjuk segíteni az ismeretszerzést, a kutatást, a tanulást, ha mi is ismerjük és segítjük egymást.

Mészáros Márta Archívum - OKSZ

„Petőfi összeköt!” – Interjú Mészáros Mártával, a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum igazgatónőjével

„Petőfi összeköt!” – Interjú Mészáros Mártával, a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum igazgatónőjével

Fotó: Fantoly Márton

Fotó: Fantoly Márton

Fotó: Patyi Zoltán

Galéria

Friss hírek

Múzeumi jövőképek – amikor nemcsak a struktúrát, hanem a múzeum fogalmát is újra kell gondolni

SAJTÓKÖZLEMÉNY – A MÚZEUMI STRUKTÚRA- ÉS SZEMLÉLETVÁLTÁS KÉRDÉSEI A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA SZEREPE ÉS HATÁSA

MÚZEUMI JÖVŐKÉPEK – KIHÍVÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK – ORSZÁGOS MÚZEUMIGAZGATÓI KONFERENCIA