Vidra Bernadett | 2025. 05. 28.
Ünnepi programok a 200 éves Magyar Tudományos Akadémián!
200 éve alapították a Magyar Tudományos Akadémiát. Ebből az alkalomból 2025. június 2-27.között az intézmény változatos ünnepi programsorozattal készül fennállásának bicentenáriumi jubileumára. Ennek keretében tudományos konferenciák, kiállítások, hangversenyek, könyvbemutatók, kerekasztal-beszélgetések, székfoglaló előadások és kreatív programok várják a szakmabelieket és az I. osztály tudományterületei, az irodalomtudomány, klasszika-filológia, néprajztudomány, nyelvtudomány, orientalisztika, zenetudomány, valamint színháztudomány iránt érdeklődőket. Június 2-án a tudományos osztályok bemutatkozását a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya kezdi.
Az MTA Dísztermében megrendezésre kerülő nyitórendezvényt Freund Tamás, az MTA elnöke nyitja meg, ezt követően Borsos Balázs rendes tagi székfoglaló előadását hallgathatják meg az érdeklődők, melynek címe: Élj gyorsan, kutass szenvedélyesen, halj meg fiatalon? Oscar Baumann és Jankó János: párhuzamos életrajzok, életrajzi párhuzamok.
Fotó: Szigeti Tamás/mta.hu © 2025
Ezt követően a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályához tartozó hat tudományterület fő hivatásként nem zenész kutatóinak, tudósainak hangversenye mutatja be rendhagyó módon az osztály sokszínű tudományterületeit. Gregorián dallamoktól kezdve Haydn, Telemann, Vörösmarty, Arany megzenésített költeményein át felcsendülnek dallamok a Thoroczkai Zsigmond énekeskönyvből és érkeznek népdalok Kalotaszegről. Érdekesség, hogy az orientalista szakterület kutatói altaji-telengit, kazah, illetve baskir énekekkel is színesítik a zenei programot.
Június 4-én az anyanyelv(ű tudományosság) iránti elkötelezettség jegyében létesült Magyar Tudományos Akadémia a költészetre helyezi a hangsúlyt. Az MTA Székház nagytermében megrendezésre kerülő Nyelv – költészet – igazság: Csupán szép, vagy igazat is mond a költészet? címet viselő konferencia, a nagy fordulópontokra összpontosítva tekinti át a költészet hatástörténeti működésének nyelvi valóságát a klasszikus antikvitástól a kiteljesedő modernség záróküszöbéig.
A programsorozat június 6-án egy kiállítással folytatódik, amely a hat tudományos bizottság (Irodalom- és Kultúratudományi, Klasszika-filológiai, Néprajztudományi, Nyelvtudományi, Orientalisztikai, Zenetudományi és a Színháztudományi Állandó Bizottság) tudományos tevékenységén és eredményein keresztül mutatja be az MTA-t. A látogatók ízelítőt kaphatnak a Nemzeti Kutatási Programok nyelvész alprogramjainak kutatási eredményeiből is, böngészhetik a Magyar Néprajzi Atlasz online változatát, belehallgathatnak akadémikus költők, írók és zeneszerzők műveibe. A több hónapon keresztül látogatható kiállítás virtuális és valódi barangolásra hív az I. osztály tudományos világába. A kiállítást Kecskeméti Gábor akadémikus, az MTA 200 Elnöki Bizottság elnöke nyitja meg az MTA Székház Aulájában.
A szervezők a fiatalabb korosztályra is gondoltak ugyanis június 16-án tudománybemutató előadásra kerül sor középiskolás diákok részére az MTA Alumni Program keretében. Az MTA Nagytermében összegyűlő közönségnek az előadók rövid, fiatalok számára érdekes előadásaikban bizonyítják, mennyire színes témákkal lehet találkozni az MTA falain belül.
Hallhatunk többek között arról, miért lehet olyan gyakori Móricz írásaiban a lakoma és a muri. Megtudhatjuk azt is, hogy a nyelvtudomány egyáltalán nem unalmas, ráadásul fel tud tárni olyan nyelvi, nyelvhasználati jellemzőket, amelyek segíthetnek beazonosítani az interneten vírusgyorsasággal száguldó álhíreket. Szó esik arról is, hogy a latin költői szövegeket függőlegesen is érdemes lehet olvasni, s ezeknek a betűlétráknak a tanulmányozása nemcsak tanulságos, de szórakoztató is. Egy előadás azt tárja elénk, miként lett néhány évtized alatt a világ egyik legősibb civilizációja, Kína a kutatás-fejlesztés globális központja, az utolsó előadás pedig Taylor Swift példáján keresztül a popkultúra 21. századi működésébe nyújt betekintést, abba, hogy miben más a popkultúra szereplőinek közönséghez, alkotáshoz és pénzhez fűződő viszonya, mint a magaskultúra képviselőinek.
Az eseménysorozat zárónapján, június 27-én, az MTA Nagytermében A trójai falótól az online dezinformációig: hamisság, megtévesztés, manipuláció – interdiszciplináris megközelítésben konferencia korunk egyik legégetőbb jelenségét járja körül. Az online terjedő dezinformáció felismerése és megfékezése a modern világ egyik legaktuálisabb kérdése. Az interneten szinte korlátlanul és a valódi híreknél tízszer nagyobb eléréssel terjednek a dezinformáció különböző formái, mint például az álhírek és áltudományos szövegek, a „deep fake” és „cheap fake” hírek. Hatalmas veszélyt jelent ez arra a több mint 5 milliárd emberre, aki használja az internetet, és különösen arra a 4,7 milliárdra, aki a közösségi médiát is. A konferencia az irodalomtudomány, klasszika-filológia, néprajz, nyelvtudomány, orientalisztika és a zenetudomány szemszögéből járja körül a 21. század egyik legtöbbet vitatott kihívását.
Sok érdekes, tudományos program lesz a 200 éves MTA tiszteletére. Szánjunk időt idén júniusban mi is anyanyelvi kultúránkra és töltsük meg tartalommal a Magyar Tudományos Akadémia bicentenáriumának ünnepét!
