MTA Könyvtár és Információs Központ – 200 éve a tudomány szolgálatában

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ (MTA KIK) az ország egyik legrégibb és legjelentősebb tudományos könyvtára, amely 2026-ban ünnepli alapításának 200. évfordulóját. Az intézmény története szorosan összefonódik a Magyar Tudományos Akadémia 1825-ös megalapításával, hiszen gróf Teleki József – az Akadémia első elnöke – 1826-ban 30 ezer kötetes magánkönyvtárát az alakuló intézmény szolgálatába állította. Ez a nemes adomány lett az MTA Könyvtár alapja, amely azóta is folyamatosan gyarapodik, szolgálva a hazai és nemzetközi tudományos közösséget.

Az MTA KIK napjainkban nem csupán hagyományos könyvtári funkciókat lát el, hanem komplex információs központként működik. Fontos országos tudományos infrastruktúrát működtet, kiemelt feladatai közé tartozik az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) Nemzeti Program (https://eisz.mtak.hu) koordinálása, amely több száz hazai kutatóintézet, felsőoktatási és közgyűjteményi intézmény számára biztosít hozzáférést vezető tudományos adatbázisokhoz és folyóiratokhoz. Szintén az intézmény működteti a Magyar Tudományos Művek Tárát (MTMT, https://www2.mtmt.hu/), a tudományos publikációk országos nyilvántartási rendszerét, amely kulcsfontosságú eszköz a hazai tudományos teljesítmény mérésében és nyomon követésében.

Az MTA KIK meghatározó szereplője a hazai tudománymetriai elemzéseknek, közérthető, mégis magas szakmai színvonalú adatvizualizációkkal és értékelésekkel támogatja a kutatáspolitikai döntéshozatalt. Emellett üzemelteti a REAL repozitóriumrendszert (https://real.mtak.hu), amely a nyílt hozzáférésű tudományos publikációk és disszertációk archiválására szolgál, elősegítve a magyar tudomány nemzetközi láthatóságát és újrahasznosíthatóságát.

A könyvtár két jelentős különgyűjteményt őriz: a Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye alapját az 1501 előtt nyomtatott ősnyomtatványok és az 1711 előtti régi magyar könyvek képezik. Az alapító, gróf Teleki József a volt Kresznerics-könyvtár megvásárlásával tovább gazdagította a gyűjteményt. Ennek egyik felbecsülhetetlen értékű darabja a könyvtár egyetlen hitelesnek elismert corvinája, Ludovicus Carbo (1435–1482) itáliai humanista De divi Mathiae regis laudibus című műve.

A Kézirattár egy különösen értékes egysége Kazinczy Ferenc levelezése, amely a magyar irodalom- és nyelvtörténet kiemelkedő forrása.

A Keleti Gyűjtemény orientalisztikai kéziratokban, nyomtatványokban és térképekben bővelkedik, különös értékei közé tartoznak az arab, perzsa és török nyelvű kéziratok. 1951-ben nyílt meg az Akadémia palotájának földszintjén a Keleti Könyvtár, amely ettől kezdve az orientalisztika alapkönyvtára Magyarországon. Megformálása, beleértve az olvasóterem keleties hangulatú kialakítását is, elsődlegesen Rásonyi László turkológus érdeme, aki 1951–1961 között állt a Gyűjtemény élén. Ő állította össze az 1826-ban alapított Akadémiai Könyvtár régi szakjaiból az orientalisztika tárgykörébe tartozó anyagot. Ily módon a modern könyvek mellett a Gyűjteménybe kerültek azok az antikvák és 17–18. századi régi könyvek is, amelyek keleti témájúak, illetve nyelvűek. A könyveken kívül itt található az ország legteljesebb, sok esetben unikális keleti folyóirat-állománya és kéziratgyűjteménye.

Az itt őrzött Kaufmann Gyűjtemény talán leghíresebb kézirata az ún. Kaufmann haggáda, a 14. századi Katalóniából származó kézirat a zsidó húsvéthoz köthető imákkal és költeményekkel.

A könyvtár részeként működik a Magyar Tudományos Akadémia Levéltára, amely önálló szervezeti egységként dokumentálja az Akadémia szervezeti és tudományos működésének írásos emlékeit. Gyűjtőköre a testületi és tudományos döntéshozatal, az MTA intézménytörténete, valamint az akadémikusok személyi anyagai, így különleges forrásértéket képvisel a magyar tudomány- és kultúrtörténet kutatói számára.

Az MTA Könyvtár és Információs Központ négy dokumentuma vagy gyűjteménye is szerepel az UNESCO Világemlékezet nemzetközi listáján, tanúságot téve a magyar tudományos örökség egyedülálló értékeiről:

– a Ludovicus Carbo-féle Corvina,

– Bolyai János Appendix című műve

Ezek méltó módon képviselik a könyvtár szellemi kincsestárának világszinten is kiemelkedő darabjait.

Az MTA Könyvtár és Információs Központ a 21. század kihívásaihoz igazodva folyamatosan újít: a digitális szolgáltatások fejlesztése, az adatalapú tudományszervezés támogatása, valamint a tudományos örökség megőrzése egyaránt része küldetésének. 200 éves múltjára építve az intézmény a jövőben is a tudományos közösség elkötelezett partnereként kíván működni – megőrizve értékeit, miközben nyitott marad az innovációra.