Vidra Bernadett, Szerző | OKSZ

„SERPA VAGY HEGYMÁSZÓ?” – MÚZEUMIGAZGATÓK KONFERENCIÁJA VISEGRÁDON – Sajtóközlemény

Vidra Bernadett — Tue, 10 Sep 2024 07:57:08 +0000

Vidra Bernadett | 2024. 09. 10.

„SERPA VAGY HEGYMÁSZÓ?” – MÚZEUMIGAZGATÓK KONFERENCIÁJA A MUZEOLÓGIA ÉS A TUDOMÁNY JEGYÉBEN - Sajtóközlemény

Múzeumi vezetők tanácskoznak az Országos Közgyűjtemények Szövetsége által idén tizedik alkalommal megszervezett visegrádi Országos Múzeumigazgatói Konferencián. 2024-ben mintegy 150 résztvevővel a muzeológia és a tudomány ötvözésének lehetőségeit, már megvalósult eredményeit és távlatait vitatják meg magyarországi és határon túli múzeumigazgatók. 2024. szeptember 9-én az országos, a vármegyei hatókörű és a területi múzeumok vezetőit Demeter Szilárd, az Országos Közgyűjtemények Szövetségének elnöke, Vincze Máté kulturális és közgyűjteményekért felelős helyettes államtitkár és Hankó Balázs, kultúráért és innovációért felelős miniszter köszöntötték.

Nyitóbeszédében Demeter Szilárd hangsúlyozta, hogy a közgyűjteményeknek, mint nemzeti tudásközpontoknak aktívabb szerepet kell vállalniuk tudományos kutatásokban és a tudománykommunikációban. Vincze Máté rámutatott, hogy az innováció elengedhetetlen a múzeumi területeken is. Köszöntőjében Hankó Balázs miniszter kiemelte, hogy magyarnak lenni büszkeség, nemzeti örökségünk védelme küldetés egy modern, identitásválsággal küzdő világban.

A múzeumigazgatók részvételével, akadémikusok, egyetemi tanárok és tanszékvezetők meghívásával megvalósult rendezvényen megvitatják a múzeumi tudományos kutatási eredmények létrehozásának és élményszerű megjelenítésének eredményeit és lehetőségeit, mindezt ötvözve a múzeumi gyűjtemények forrásainak nagyobb mértékű kihasználásával, a felsőoktatással történő együttműködéssel.

A konferencia első napján előadások és villámbemutatók keretein belül előtérbe került a muzeális intézmények lehetséges szerepe az MTA 200 ünnepségsorozatban, valamint a muzeológus, mint kutató szerepkörével kapcsolatos kihívások témája is.

A rendezvény második napján a levéltárakban és könyvtárakban meglévő kutatási lehetőségeket, a felsőoktatásban rejlő erőforrásokat, az élményszerű tudásátadás és az alkalmazott muzeológia témaköreit vitatják meg a résztvevők. A konferencia kiindulópontot jelent a 2025-re tervezett, A Magyar Tudomány Éve tematikus évad múzeumi tudományos vonatkozásainak és lehetőségeinek feltérképezésére is.

További információ:

www.oksz.eu.com

igazgatoikonferencia@skanzen.hu

Demeter Szilárd elnök

Dr. Bereczki Ibolya ügyvezető

titkár, 06 30/ 6552 532

Országos Közgyűjtemények Szövetsége

Friss hírek

Múzeumi jövőképek – amikor nemcsak a struktúrát, hanem a múzeum fogalmát is újra kell gondolni

SAJTÓKÖZLEMÉNY – A MÚZEUMI STRUKTÚRA- ÉS SZEMLÉLETVÁLTÁS KÉRDÉSEI A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA SZEREPE ÉS HATÁSA

MÚZEUMI JÖVŐKÉPEK – KIHÍVÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK – ORSZÁGOS MÚZEUMIGAZGATÓI KONFERENCIA

A „SERPA VAGY HEGYMÁSZÓ?” – MÚZEUMIGAZGATÓK KONFERENCIÁJA VISEGRÁDON – Sajtóközlemény bejegyzés először OKSZ-én jelent meg.

Muzeológia és tudomány –„Serpa vagy hegymászó?”Országos Múzeumigazgatói Konferencia 2024. szeptember 9-10.

Vidra Bernadett — Mon, 02 Sep 2024 12:49:41 +0000

Bereczki Ibolya – Vidra Bernadett | 2024. 08. 30.

Muzeológia és tudomány – „Serpa vagy hegymászó?” Országos Múzeumigazgatói Konferencia 2024. szeptember 9-10.

Idén tizedik alkalommal tartják meg az Országos Múzeumigazgatói Konferenciát Visegrádon. Az Országos Közgyűjtemények Szövetsége által életre hívott tanácskozás évente teremt személyes fórumot a múzeumi vezetők számára az aktuális szakmai kérdések megvitatására. Az idei évben a résztvevők a tudomány és a muzeológiai tevékenység összekapcsolódásáról, eredményeiről és távlatairól tanácskoznak.

A legfontosabb témák, hogy lehetséges-e, és ha igen, miként, kutatók és muzeológusok munkáját összehangolni? A múzeumi kutatási eredmények hogyan hasznosulnak a mindennapi tudásközvetítésben, a köznevelésben, vagy akár a felsőoktatásban?

A rendezvényen az országos, a megyei hatókörű városi és a területi múzeumok, az országos szakmúzeumok, valamint a határon túli magyar vonatkozású múzeumok vezetői vesznek részt. Az előadók és a panelbeszélgetések résztvevői a múzeumi szakemberek mellett akadémikusok, egyetemi tanárok, tanszékvezetők. A tematikában megjelennek a levéltári és a könyvtári terület tapasztalatai is.

Az együtt gondolkodás és a személyes találkozás révén új kapcsolatok kialakítására is lehetőség nyílik, amelyek alapul szolgálhatnak muzeális intézményeink, könyvtárak és levéltárak közötti kutatási programok létrejöttéhez. A jövőbe is tekintve megvitatják
a tudományos kutatási eredmények élményszerű megjelenítésének lehetőségeit, és figyelmet fordítanak rá, hogy mindez a múzeumi gyűjtemények forrásainak nagyobb kihasználásával és alkalmazásával valósuljon meg.

A konferencia struktúrája, az előadások a hozzájuk kapcsolódó panelbeszélgetésekkel, vitával teszik lehetővé az aktuális múzeumi trendekkel kapcsolatos információk közreadását. A konferencia kiindulópontot jelent a 2025-re tervezett, A Magyar Tudomány Éve tematikus évad múzeumi tudományos vonatkozásainak és lehetőségeinek feltérképezésére is.

A rendezvényen meghívással és előzetes regisztrációt követően lehet részt venni!

Program

2024. szeptember 9.

09.00-9.55 Regisztráció

10.00-10.10 Köszöntők

Demeter Szilárd elnök, Országos Közgyűjtemények Szövetsége

Hankó Balázs miniszter, Kulturális és Innovációs Minisztérium

I. Múzeum és tudomány

10.20-10.30 Bevezető gondolatok: A tudományos kutatás közgyűjteményi területeiről és lehetőségeiről minisztériumi szemszögből

Előadó: Vincze Máté, helyettes államtitkár, KIM

10.30-10.45 Hozzászólások

10.45-11.15 „A múzeumőr”. A tudomány és a múzeumok

Előadó: dr. Csorba László, főigazgató, professzor emeritus

11.20-11.55 Tudomány és muzeológia. Tervek és lehetőségek az MTA 200 ünnepségsorozatában

Előadó: dr. Borsos Balázs, akadémikus, az MTA I. oszt. elnöke

12.00-12.40 Panelbeszélgetés – dr. Benkő Elek, egyetemi tanár, akadémikus, E. Csorba Csilla tiszteletbeli főigazgató, dr. Lővei Pál, akadémikus, dr. Pálfy József, egyetemi tanár, akadémikus

Moderátor: dr. Kemecsi Lajos főigazgató

12.45-13.20 Ahogyan a múzeumok tudományos titkárai látják… – villámreflexiók

Lakner Lajos tudományos igazgató-helyettes, dr. Pánya István tudományos titkár, dr. Parádi Andrea főosztályvezető, Szegedy-Kloska Tamás tudományos titkár, dr. Tóth Arnold tudományos titkár

Moderátor: dr. Török Róbert főigazgató

13.25-13.30 Csoportkép készítése a résztvevőkkel

II. Alapkutatás, gyűjteményezés, feldolgozás, közreadás

14.40-15.05 Alapkutatás, gyűjteményezés, feldolgozás, közreadás

Előadó: Dr. Zsigmond Gábor főigazgató

15.10-15.45 Panelbeszélgetés – Ötvös Koppány múzeumigazgató, dr. Rózsafalvi Zsuzsanna főosztályvezető, dr. Schleicher Veronika főosztályvezető, dr. Szolyák Péter múzeumigazgató

Moderátor: Nagyné dr. Batári Zsuzsanna, ágazati feladatokért felelős főigazgató-helyettes

15.45-15.55 Hozzászólások

15.55-16.15 Kávészünet

III. A múzeum mint kutatóhely, a muzeológus mint kutató

16.20-16.45 A múzeum mint kutatóhely

Előadó: Dr. Vig Károly, professzor, tudományos igazgató-helyettes

16.50-17.25 Panelbeszélgetés – dr. Bereczki Ibolya címzetes főigazgató-helyettes, dr. Miklós Zoltán múzeumigazgató, Szeredi Merse főosztályvezető

Moderátor: Dr. Horváth László, múzeumigazgató

17.25-17.35 Hozzászólások

17.40-18.50 A témákhoz kapcsolódó villámbemutatók

Moderátor: Dr. Sári Zsolt, általános főigazgató-helyettes

19.00- Vacsora és baráti találkozó

2024. szeptember 10.

8.40-9.00 Regisztráció

IV. A kutatás, kutatók a könyvtárakban és a levéltárakban

09.10-09.25 Kutatás és kutatástámogatás a könyvtárakban

Előadó: Rózsa Dávid főigazgató

09.30-09.45 A kutatás, kutatók a levéltárakban

Előadó: Dr. Szabó Csaba főigazgató

09.50-10.25 Panelbeszélgetés – Dr. Szende László közgyűjteményi főosztályvezető KIM, Rózsa Dávid főigazgató, dr. Szabó Csaba főigazgató, Demeter Szilárd elnök

V. A felsőoktatás és a múzeumok

10.35-10.55 Egyetemi hallgatóból múzeumi kutató?

Előadó: Dr. Borhy László, egyetemi tanár, akadémikus, rektor

11.00-11.20 Az alkalmazott muzeológia szerepe és lehetőségei

Előadó: dr. Cseri Miklós főigazgató, tanszékvezető

11.25-12.05 Panelbeszélgetés – dr. Keményfi Róbert, dékán, tanszékvezető, Peller Tamás főosztályvezető, dr. Veres Gábor főigazgató-helyettes

Moderátor: Varga Benedek múzeumigazgató

12.10-12.35 Kávészünet

VI. Élményszerű tudásátadás

12.40-13.00 Tudás és élmény?

Előadó: Dr. Csapláros Andrea múzeumigazgató

13.05-13.45 Panelbeszélgetés – Both Miklós főigazgató, Merényi Zsuzsanna oktatási vezető, dr. Horváth Judit főosztályvezető, dr. Karda-Markaly Aranka múzeumigazgató

Moderátor: Dr. Ringer István múzeumigazgató

13.50-14.00 Zárszó

Dr. Cseri Miklós, főigazgató

14.00 Ebéd és hazautazás a konferencia résztvevőinek

14.30-15.30 A múzeumszakmai szervezetek vezetőinek találkozója

Friss hírek

Múzeumi jövőképek – amikor nemcsak a struktúrát, hanem a múzeum fogalmát is újra kell gondolni

SAJTÓKÖZLEMÉNY – A MÚZEUMI STRUKTÚRA- ÉS SZEMLÉLETVÁLTÁS KÉRDÉSEI A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA SZEREPE ÉS HATÁSA

MÚZEUMI JÖVŐKÉPEK – KIHÍVÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK – ORSZÁGOS MÚZEUMIGAZGATÓI KONFERENCIA

A Muzeológia és tudomány –„Serpa vagy hegymászó?”Országos Múzeumigazgatói Konferencia 2024. szeptember 9-10. bejegyzés először OKSZ-én jelent meg.

„Petőfi összeköt!” – Interjú Mészáros Mártával, a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum igazgatónőjével

Vidra Bernadett — Tue, 27 Aug 2024 11:07:16 +0000

Vidra Bernadett | 2024. 08. 27.

„Petőfi összeköt!” – Interjú Mészáros Mártával, a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum igazgatónőjével

A Petőfi Emlékháznak otthont adó Kiskun Múzeum példaértékű kultuszápolásáról beszélgettünk Mészáros Márta igazgatónővel.

Fotó: Fantoly Márton

1. A Kiskun Múzeum szerves részét képezi a megújult Petőfi Emlékház. Mi a története, hogyan jött létre az intézmény?

A kiskunfélegyházi Petőfi-kultusz első helyszíne volt ez az épület. 1824-1830 között Petrovics István bérelte azt a nádfedeles épületet, amelyben Petőfi Sándor gyermekéveit töltötte. Helyén a későbbi tulajdonos, Boczonádi Szabó Sándor, Kiskunfélegyháza 1848-ban megválasztott országgyűlési követe 1854 körül építtette a ma is álló házat. 1860-tól indul a történet, mely kultuszhellyé tette azt a helyet, mely egykor a Petrovits-család otthona volt a félegyházi mészárszék bérlet idején. 1860-ban Reményi Ede hegedűművész hangversenyt adott a városban, azzal a céllal, hogy a bevétel a Pesten felállítandó Petőfi-szobor alapba kerül, de látva a félegyháziak lelkesedését, a bevételből emléktáblát készíttetett Petőfi gyermekkora helyszínének tiszteletére.

1861-ben elkészült az emléktábla, melyet végül 1867-ben avattak fel. Ettől kezdve ez a ház lett a megemlékezések és a kultuszápolás helyszíne. 1937-ig a család tulajdonában volt az épület, majd új tulajdonosa lett, akiktől 1949-ben államosították. Városi bérlakásokat alakítottak itt ki, míg végül 1993-ban úgy döntöttek, hogy a Petőfi-ház emlékház és kiállítótér legyen. Hosszú évek teltek el, mire az 1993-ban megnyitott Petőfi emlékszobából a teljes épületet betöltő emlékház lett. 2013 óta már nem lakik senki az épületben, így a Kiskun Múzeum kezelésébe került. Ettől kezdve indul a Petőfi Emlékház tudatos kialakítása. 2017-18-ban a régi kiállítás a Kubinyi Ágoston Program keretében megújult, de az épület felújítása, infrastrukturális fejlesztése, az újragondolt és kibővített új tárlat megvalósítása a Petőfi 200 emlékévben megvalósult támogatásoknak köszönhető.

2. Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából, az NKA Petőfi 200 Ideiglenes Kollégiumának támogatásával megújult a Petőfi Emlékház. Mi volt a nyertes pályázat koncepciója?

A pályázat valójában három pályázat volt, melynek összessége adta komplex fejlesztés lehetőségét. Az első lépés az épület infrastrukturális megújítása volt. A korábbi szép polgárház hangulatát visszahozva, mégis modern és tágas kiállítóterek és közösségi terek kialakítása volt a cél. A kialakított új fogadótér, a ruhatár, a mosdók és az időszaki kiállítótér mellett új fűtés- és világításrendszer is megvalósult. Az épület külső felújítása és belső megújítása biztos alapot adott a benne megvalósuló új Petőfi tárlat létrehozására. Szerencsés helyzetben voltunk, hiszen szép nagy terek álltak rendelkezésünkre. Petőfi emlékhelyként a fő célunk, természetesen a városunk és a költő kapcsolódása, kötődése és kultuszának bemutatása volt.

A kiállítás címe így nem is lehetett más, mint: Petőfi Félegyházája – Félegyháza Petőfije. Két mű kötődik városunkhoz. A Szülőföldemen című vers kíséri végig a látogatót a tárlatban, majd zárásként A Helység kalapácsa című vígeposzban találja magát a tárlatjáró. A kiállítás főbb egységei az épület története, a kiskunsági központba belépő Petrovits család, a költő életútja, valamint a kultusz főbb stációinak bemutatása. A kiállítás a Versek termével zárul. A harmadik, pályázat nyújtotta forrás az emlékház homlokzatán található emléktábla, valamint az udvaron álló Petőfi-szobor felújítása és a hozzá kapcsolódó parkosított zöldfelület kialakítása volt. E három egység adta meg azt az egészet, amely révén méltó fogadó- és bemutatóhelyévé vált Kiskunfélegyházán a Petőfi emlékeknek. Ez a kiemelkedő évforduló adta azt a lehetőséget, mely a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Magyar Irodalmi Emlékházak Egyesülete szakmai együttműködésével valósulhatott meg. Nagyon sok és sokféle szakember együttgondolkodása segítette a munkánkat, melyet nagyon köszönünk azóta is.

3. Milyen tárlatokat terveznek a megújult emlékház kiállítóterébe?

A megújult emlékházban egy időszaki kiállítótermet alakítottunk ki az állandó tárlatok mellett, éppen abból a célból, hogy akár kiegészítő témák is bemutatásra kerüljenek, vagy újdonságok, illetve művészeti tárlatok. Jelenleg Bai Mang kínai Petőfi-fordítóról szóló kiállítás látható.

4. A Kiskun Múzeum fejlesztései miként vezettek az Országos Közgyűjtemények Szövetsége különdíjához Az Év Múzeuma pályázaton 2024-ben?

Egy intézmény – közgyűjtemény – múzeum fejlesztése is folyamatos, egyrészt a minden szintű állagmegóvás feladatai okán, másrészt a kínálkozó lehetőségekkel élve megújulni és újítani is fontos. Bár ez a mondat kicsit általánosnak és megfoghatatlannak hangzik, de a fejlődés és a fejlesztés nem ad hoc jelleggel működik a múzeumban sem. Folyamatosan törekedtünk és törekszünk rá. Ez az út nálunk is hosszú volt. A 2016-ban megalkotott múzeumi stratégiánk számba vette a fejlesztési területeket – mind az épületek, az infrastruktúra, a gyűjtemények, kiállítások, szolgáltatások, mind a marketing-kommunikáció, a humánerőforrás tekintetében, és elkészült egy fejlesztési terv. Akkor mindez álomnak tűnt. 2017-től több pályázati forrásnak köszönhetően elkezdődtek a felújítás és a megújítás lépései. Valóban lépésről lépésre haladtunk, de ehhez át kellett gondolni a múzeum teljes belső működését is, mint a gyűjtemények és raktárak helyzetét, a kollégák munkatereit, a kiállításokat és a hozzájuk kapcsolt ismeretátadási kínálatot is. Nagyon jó volt tervezni és elindulni a megújulás útján.

Ennek köszönhetően a hét esztendő alatt 29 pályázat, valamint fenntartói önerő tette lehetővé azt a fejlesztést és megújulási folyamatot, mellyel 2024 tavaszán jelentkeztünk Az Év Múzeuma 2024 díjra. Bár a kiírás elsősorban az utólsó három év fejlesztéseinek összegzését kérte, ez nálunk komplexen ekkor zárult, így lett kerek egész, így jutottunk a csúcsra.

A Kiskun Múzeumhoz két közérdekű kiállítóhely is tartozik, a Petőfi Sándor Emlékház és a Móra Ferenc Emlékház, így a megújítások mindhárom muzeális intézményre kiterjedtek. Beletartozott az új tanulmánytárak kialakítása, a műemlék szélmalom felújítása, a Móra Ferenc és a Petőfi Sándor Emlékház megújítása, régi kiállítások lebontása és új tárlatok megnyitása, a „börtönmúzeum” újragondolt tárlatának megnyitása, saját múzeumi applikáció kifejlesztése, gyűjteményrendezés és még lehetne sorolni. Sok változást és váratlan helyzetet is megéltünk ez idő alatt, több kollégától elköszöntünk, majd újakkal folytattuk és valósítottuk meg a múzeumunk megújítását. Nagyon örültünk és igazán közös sikernek éljük meg azt, hogy e széleskörű szakmai munkát értékelő elismerésben részesültünk és ezzel az Országos Közgyűjtemények Szövetsége különdíját is elnyertük.

5. Több Petőfi 200-as pályázatban is nyertesek voltak, melyek voltak ezek, és milyen volt a hatásuk?

A Petőfi Sándor életútjának helyszínei különleges kötődést és kultuszt erősítenek. Kiskunfélegyháza is, mint Petőfi emlékhely, közelebb érzi magához a költő emlékét. Nálunk minden év és minden évforduló nagy jelentőséggel bír és a mindennapjaink része. A városunkban látogatható Petőfi Sándor Emlékház a Kiskun Múzeum kezelésében van, így az itt látható tárlatok, helyszín, emlékhely számunkra nagyon fontos. Mindig is figyeltük azokat a pályázati lehetőségeket, amelyekkel az épületet és az infrastruktúrát, a kiállításokat, a múzeumpedagógia programokat, kiadványokat tudjuk újítani és megvalósítani. A bicentenáriumnak és a kiemelt emlékévnek köszönhetően – élve a pályázati lehetőségekkel és az elnyert támogatásokkal – több újítást valósíthattunk meg. A Petőfi 200 keretében négy pályázatunk volt az NKA lebonyolításában. Elsőként A félegyházi Petőfi-Kultusz digitális forradalma című projekt valósult meg, melynek keretében elkészült egy adatbázis a helyi közgyűjteményekben őrzött dokumentumok, könyvek, kutatások összességéről, mely Petőfihez kötődik, valamint egy szabadtéri kiállítás, digitális tartalmakkal. Másodsorban két összekapcsolódó pályázatnak köszönhetően megújulhatott a Petőfi Emlékház és kiállítás, melynek címe: Petőfi Félgyházája – Félegyháza Petőfije. Harmadsorban pedig az 1867-ben felavatott emléktábla és mellszobor felújítása, valamint a parkosított környezetének létrehozása valósult meg.

A Petőfi Emlékház és kiállítása mindig is fontos volt a félegyháziaknak, így folyamatosan figyelemmel kísérték a megújítás lépéseit az emlékév során. Ezzel együtt persze alig várták, hogy átadásra kerüljön és látogatható legyen újra. A kiállítás valóban Félegyháza és Petőfi kapcsolatát, kötődését, emlékét és élő kultuszát tárja a látogató elé. A félegyháziak mellett, mivel Petőfi emlékhely, sok érdeklődő látogatója van az ország különböző részeiről és külföldről is, számunkra nagyon fontos, hogy milyen ismeretekkel és élményekkel távoznak. A legtöbb látogatónk meglepődve és döbbenettel, de jó értelembe vett döbbenettel járja végig a tárlatot, és megköszönik az élményt, a sok-sok új ismeretet. Nekünk ez a legnagyobb megtiszteltetés.

Fotó: Fantoly Márton

6. Kik voltak a legfontosabb együttműködő partnereik és milyen tevékenységekbe vonták be őket? A fejlesztések milyen változást hoztak az egész intézményegyüttes életében?

Az elmúlt időszakban megvalósult fejlesztések során számos együttműködő partnerrel kerültünk kapcsolatba, akiknek nagyon sokat köszönhetünk. A tanulmánytárak kialakításánál, mely EFOP pályázatból valósult meg, elsősorban olyan tervező és kivitelező szakemberekkel kerültünk kapcsolatba, akik nagyon figyeltek a műtárgyvédelmi szempontokra. A műemlék szélmalom felújítása IPA pályázatból valósult meg, határon átnyúló turisztikai fejlesztéssel. Ekkor kerültünk szakmai kapcsolatba a „Malmok útja” kapcsán az oromi, kikindai, ópusztaszeri és hódmezővásárhelyi kollégákkal.

A Magyar Géniusz Programból megújult büntetéstörténeti kiállításban és kutatásban a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége volt a szakmai segítőnk, míg a Petőfi 200 Programban a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Magyar Irodalmi Emlékházak Egyesülete nyújtott szakmai támogatást. A kivitelezésben a legfontosabb volt számunkra az az együttgondolkodás, mely a mi ötleteinket és terveinket kiegészítette és a megvalósításig elvitte. Nagyon jó volt így együtt dolgozni a Store Desing Kft-vel a tárolórendszerek kialakításában, a Múzeum Atlasz Kft-vel a digitalizálás és a múzeumi applikáció kifejlesztésében, a grafika-, installáció- és kiállítás-kivitelezésben a Patkós Stúdióval, és az Informedia Kft-vel a marketingmunkában.

A sok-sok külső segítség mellett természetesen a múzeumi kollégákkal való együttgondolkodás, ötletelés, folyamatos pakolás-rendezés és együttes megvalósítás volt különösen jó, hiszen igazi együttműködő csapattá kovácsolt össze bennünket. E fejlesztéseknek köszönhetően olyan látogatótereket, kiállításokat, kiállításokhoz kapcsolódó ismeretátadó lehetőségeket és ezekre épülő múzeumpedagógiai és közönségkapcsolati programokat tudtunk és tudunk kínálni, melyekkel felhívjuk a látogatók figyelmét és növekedik a látogatottságunk. Azt az érzést értük el, hogy jó a múzeumban lenni, és ez nagyon jó!

7. Önnek mi volt a legfontosabb élménye a Petőfi 200-hoz kapcsolódó események során?

Nagyon sok érdekes hatás és élmény ért e bő két esztendő alatt, melyben számos tapasztalattal gazdagodtam és rengeteget tanultam. Két dolgot szeretnék kiemelni, ami nagyon fontos élmény lett számomra. Az első, az a lehetőség, hogy megadatik egy új kiállítás megvalósítása. Ebben benne van az első ötlettől a megnyitóig minden. Nagyon nagy felelősségként éltem meg és élem meg most is. Maradandót alkotni, melynek az üzenete fontos. Igazi csapatmunka volt, nagyon sok munkával, de megérte. A másik fontos élményem éppen ebből következett, hogy a megvalósítás időszakában a Petőfi emlékhelyek és az irodalmi emlékhelyek megismerkedhettek egymással. Ez korábban számomra szűk keretek között mozgott, de most egy nagyobb közösség részének érezzük magunkat. Jó volt megismerni és jó lesz megismerni az emlékhelyeket, az ott található értékeket, történeteket és elkötelezett embereket. A legfontosabb élményeim így végül azt jelentik, hogy Petőfi összeköt bennünket.

8. Hogyan értékeli a kiskunfélegyházi Petőfi kultuszt? Miként lehet a költő szülőföldjén hozzá méltó módon ápolni emlékét?

A kiskunfélegyházi Petőfi-kultuszt igazából 1860-tól számolhatjuk. Az elmúlt több mint 160 évben, nagyon sok formájában megmutatkozott Petőfi tisztelete városunkban. Az alapját mindenképpen a helytörténeti kutatás eredményei adják, melyből megismerjük egyrészt Petőfi édesapjának, vállalkozásának helyi kötődését, és ezáltal az itt töltött gyermekéveket, valamint az 1848-as eseményeket. Másrészt a kultusz születését, a szülőhelyvita küzdelmeit és az abból erősödő tiszteletadást, mely mind-mind a jelenben is hatással van ránk, félegyháziakra. A Petőfi 200 emlékév igazolta, hogy nagyon sokféle módon lehet emlékezni, és nem csak emlékezni, hanem párhuzamot keresni, megtalálni, hogy ma mit jelent a költő, a kora, az eszme, a haza, a közösség, az összefogás és az összetartás. Kiskunfélegyházán a két esztendő alatt több mint 80 program valósult meg, városi, kulturális- és közoktatási intézményi, valamint civil szervezeti szinten. A kezdeményezések, többsége összefogással jött létre. Voltak előadások, könyvbemutatók, kiállítások, diáktalálkozók, vetélkedők, városi séták, Petőfi-futás, kirándulások, szakmai találkozók, készült Petőfi-kávé, sütemény, bor és étkek, zenés estek, táncjátékok, mint a János vitéz és A helység kalapácsa. Készült bemutatkozó film, számos városbemutató, kalandtúra és volt Petőfi-szoborhoz kapcsolódó ünnepség is. A listát lehetne még folytatni. A helyi programokat segítette és kiegészítette Bács-Kiskun Vármegye Talpra Magyar programja, melynek számos kapcsolódási pontja is volt, ezáltal a vármegye más településeire, Petőfi emlékhelyein megvalósult programjaira is eljutottunk.

9. Önnek személyesen mit jelent Petőfi Sándor személye?

Diákkoromban, amikor történelem és irodalom órákon tanultam róla, nem volt kihangsúlyozva a helyi kötődése. Amikor a múzeumba kerültem, megnyílt a Petőfi emlékszoba, és egyre többször vettem részt az évfordulók megemlékezésein, akkor érzékeltem igazán, hogy milyen keveset tudok magáról Petőfi Sándorról és kiskunsági – kiskunfélegyházi kötődéséről. Két irányba indult el az érdeklődő figyelmem, az első, maga a költő megismerése, életútja, költészete, történelmi szerepe, a másik pedig a félegyházi kapcsolódása és kultusza. Sokat olvastam, kutattam, beszélgettem, hallgattam vitákat és elméleteket, néztem kiállításokat, találkoztam gyűjtőkkel és kutatókkal, mire megfogalmazódott bennem az a Petőfi-kép és általa az üzenete. Nagyon öntörvényű fiatalember volt, aki sok mindent megélt rövid élete alatt. A haza tisztelete és szeretete mindenek előtt állt, melyet olyan gondolatokkal, érzésekkel írt le, melyek örökérvényűek ma is. Nehéz elvonatkoztatnom attól, hogy itt Kiskunfélegyházán, a Petőfi Sándor Emlékháznak köszönhetően ez nekem nem magánügy, hanem közügy és e nemes ügy szolgálata. Nagyon fontos számomra, hogy minél többen megismerjék szerepét, költészetét és helyi kötődését, melyre nagyon büszke volt.

Fotó: Patyi Zoltán

10. Mit gondol a Petőfi 200 emlékév megvalósításáról?

A Petőfi 200 emlékév előkészítése már 2019-ben elkezdődött. 2020-tól a világot megrengető járvány, majd a háború és az energiaválság mind a tervezést, szervezést és az indulást is megállította. De ilyen világméretű, az életet is újragondoló események mellett is végül megvalósult. Azt tapasztaltam, hogy nagyon sok jó ötlet, kezdeményezés jött napvilágra. A pályázati források pedig sokszínű és különleges programok megvalósítását, valamint számos épület és kiállítás megújítását tették lehetővé, amely hosszú távra szól. Nagyon sok összefogást és új ismeretséget eredményezett, amely szintén nagyon jó.

11. Miként értékeli a Petőfi 200 tematikus év szerepét, fontosságát? Elindíthat-e új együttműködéseket, megerősíthet-e meglévőket a program? Hogy látja ebben az országos múzeumok, helyi intézmények, könyvtárak, és a múzeumok fejlesztésének szerepét, lehetőségeit, hatását?

Egy-egy tematikus év, emlékév helyi, tehát települési szinten is nagyon fontos és összefogó erővel bír. Országos szinten ez még erősebb, hiszen egy még nagyobb közösség részének érzi, érezheti magát az ember, a közösség, a múzeum. Az az érzés, hogy én is – mi is hozzátehetünk, hogy még jobb legyen. A Petőfi 200 ilyen értelemben egy kiemelkedő közösségi év volt, hiszen Petőfihez mindenkinek köze és kapcsolódása van. Nagyon sokan sokat tettek. Persze ez vissza is üthet. Sok érték teremtődött, melyet meg kell őrizni. Sok jó program valósult meg, amelyeket tovább lehet és kell vinni, hagyományt kell teremteni. Nagyon sok jó és hasznos együttműködés jött létre, itt helyben is – iskolákkal, társintézményekkel, civil szervezetekkel, magánszemélyekkel, és persze bővül a kör, hiszen a vármegyében is ugyanez elmondható, valamint országos szinten is. A közgyűjtemények szerepe ebben nagyon fontos, hiszen a kutatás, az ismeretátadás, a tudásmegosztás bázisai vagyunk, és nemcsak a felhasználók, hanem egymás felé is. A tudás, az átadható ismeretek kis mozaikokból rakódnak össze, és a mozaikkép folyamatosan bővül. Csak akkor tudjuk segíteni az ismeretszerzést, a kutatást, a tanulást, ha mi is ismerjük és segítjük egymást.

Galéria

Friss hírek

Múzeumi jövőképek – amikor nemcsak a struktúrát, hanem a múzeum fogalmát is újra kell gondolni

SAJTÓKÖZLEMÉNY – A MÚZEUMI STRUKTÚRA- ÉS SZEMLÉLETVÁLTÁS KÉRDÉSEI A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA SZEREPE ÉS HATÁSA

MÚZEUMI JÖVŐKÉPEK – KIHÍVÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK – ORSZÁGOS MÚZEUMIGAZGATÓI KONFERENCIA

A „Petőfi összeköt!” – Interjú Mészáros Mártával, a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum igazgatónőjével bejegyzés először OKSZ-én jelent meg.

„A reformkor egésze számomra azt mutatja, hogy az igazi alkotóerő mindig utat tör magának…” – Interjú dr. Hermann Róberttel, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettesével

Vidra Bernadett — Wed, 24 Jul 2024 14:05:04 +0000

Vidra Bernadett | 2024.07.24

„A reformkor egésze számomra azt mutatja, hogy az igazi alkotóerő mindig utat tör magának…” – Interjú dr. Hermann Róberttel, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettesével

Petőfi Sándor öröksége nem vizsgálható hitelesen, ha figyelmen kívül hagyjuk a költő 1848/49-es szabadságharcban vállalt szerepét. Petőfi nevével összefonódott a szabadság fogalma. A lánglelkű költő őszintén hitt abban, hogy Magyarországon virágzó élet lesz a szabadság zászlaja alatt. Ennek szentelte egész életét és kortársait is erre bíztatta. A korszak kutatójával, dr. Hermann Róbert egyetemi tanárral, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettesével beszélgettünk.

dr. Hermann Róbert

Önnek mit jelent Petőfi Sándor személye?

Emlékeim szerint gyerekkoromban az egyik első „neves” költő volt számomra – olyan, akinek a nevét is ismertem, s a János vitézt is nagyon szerettem. Sőt, az első „önálló írásom” is hozzá kapcsolódik: tízévesen „kritikát” írtam Jankovics Marcell rajzfilmjéről. És persze „szakmailag” is érdekes számomra, hiszen mégiscsak 1848-49 egyik legjelentősebb és legegyedibb személyisége.

Számos reformkorral, 1848/49-es forradalommal és szabadságharccal foglalkozó kiadvány szerzője. Történeti szempontból miért gondolja jelentősnek a Petőfi200 emlékévet?

Petőfi esetében a költői mű, főleg annak az utolsó két éve, nem érthető meg anélkül a politikai szerep nélkül, amit 1848-49-ben játszott. A magyar történelemben persze vannak más ilyen személyiségek is, de keveseknél ilyen szoros a kapcsolat, a Petőfi-emlékévek mindig 1848-49-es évfordulók is, és vice versa. Bár, meg kell mondanom, az elmúlt két év 1848-49-es megemlékezései elég haloványra sikerültek.

Mit adhat hozzá a mai magyar kulturális élethez Petőfi Sándor és a reformkor emlékezete?

Petőfi a magyar költészet egyik legjelentősebb (meg)újítója volt, aki a költészet mellett kipróbálta magát prózai és drámai műfajokban is. Önmagában ez a műfaji sokszínűség mutatja, hogy mekkora alkotó volt. Nem tisztelt tekintélyeket, sokszor önnön érdekeivel szemben, szinte önpusztító módon, rendületlenül kiállt a maga vélt vagy valós igazáért. A rendies és tekintélyelvű magyar társadalomban ez a magatartásforma nagyon is szolgálhatna mintaként. A reformkor egésze pedig számomra azt mutatja, hogy az igazi alkotóerő mindig utat tör magának – és a zsenialitás nem társadalmi hovatartozás függvénye.

Találkozott olyan, a Nemzeti Kulturális Alap Petőfi200 Ideiglenes Kollégiuma által támogatott projektekkel, amelyeket különösen is kiemelkedőnek tart?

Számomra ilyen volt például az Evangélikus Országos Múzeum „A mi Sándorunk. Petőfi az evangélikus oktatás útvesztőiben” című kiállítása, vagy a „Petőfi és Orlai – A dallal szerzett barátság” című tárlat Mezőberényben.

Miként értékeli a Petőfi200 tematikus év szerepét, fontosságát?

Meg kell mondjam, kezdetben voltak kételyeim abban a tekintetben, hogy az évforduló mennyire fogja megmozgatni a közvéleményt, a szakmát, általában a társadalmat – s szerencsére ezek a kételyek megalapozatlannak bizonyultak. A pályázatok révén számos vetélkedő, konferencia, kiállítás és egyéb rendezvény valósulhatott meg. Ugyanakkor sokkal inkább a közművelődési, mint a tudományos jelleg dominált – pontosabban, a tudományosság mintha háttérbe szorult volna. (Persze, magam is tudom, hogy egy még oly érdekes konferenciasorozat sem képes tizedannyi embert sem megmozgatni, mint egy jó kiállítás, főleg, ha az kísérő programokkal is meg van fűszerezve.) Tehát maga az emlékév összeségében jól sikerült, a rendezvények révén viszonylag sok embert sikerült megszólítani és megmozgatni. Ugyanakkor kaphatott volna kicsit több szakmai tartalmat, s emellett kitarthatott volna 2024-ig, hiszen az is Petőfi-emlékév – a költő halálának 175. évfordulója.

Elindíthat-e új együttműködéseket, megerősíthet-e meglévőket a program?

Ez nyilván az intézményeken múlik, de például a Petőfi Irodalmi Múzeum remekül vizsgázott koordinációból és a vidéki rendezvények szakmai támogatásából.

Hogy látja ebben az országos múzeumok, levéltárak, könyvtárak, és a kevésbé ismert történeti források feltárásnak szerepét, lehetőségeit, hatását?

Petőfi a 19. század nagyjai közül talán a legjobban dokumentált személyiség – amibe persze belejátszik a rövid életpálya is (egy Kossuth vagy Széchenyi életének olyan teljességű dokumentációja, mint Petőfié, szinte elképzelhetetlen.) Noha a Magyar Nemzeti Levéltár külön programot indított az ismeretlen Petőfi-források felkutatására, túl sok minden nem került elő – ami nyilván a korábbi kutatói nemzedékek munkájának alaposságát dicséri (bár megjegyzem, vannak még kéziratban lévő, Petőfire vonatkozó források). De azért került elő néhány új adat is, például a szabadszállási választási vereségről, sőt, az Eötvös-levelezés sajtó alá rendezői révén még egy új adat arról, hogy Petőfi is támogatta a kisdedóvókat 1848-ban. Ugyanakkor jó lenne, ha az ismert források egy nagy közös adatbázisba lennének rendezve – ez olyan összefüggések feltárását tenné lehetővé, amelyek amúgy nem észrevehetőek. Megjegyzem, az Arcanum digitalizálásai is elősegíthetik feledésbe merült források előkerülését. Ezen felül nagyon fontos lenne az eddig meg nem jelentetett, nem kortársi források összegyűjtése és legalább digitális közzététele – hogy mást ne mondjak, például a fehéregyházi ütközetre és Petőfire vonatkozó kéziratok tanúságtételének ilyen formájú publikációja.

Mit gondol, hogyan fog viszonyulni az utókor Petőfi Sándorhoz és azokhoz az eszmékhez, amelyeket a lánglelkű költő megtestesített?

Petőfi költőként szerintem mindig frissen fog hatni – ellentétben elődei és kortársai jelentős részével, hiszen máig is érthető és befogadható alkotások szerzője. Ami az eszméit illeti, a plebejus demokratizmusa, a polgárpukkasztó mentalitása is mindig korszerű maradhat. Ami a napi politikai, időnként jakobinus beütésű eszmeiségét illeti, itt már vannak kételyeim – de ezek erősen kontextusfüggőek voltak már a maguk korában is, azaz, alapvetően a forradalom és a szabadságharc erőterében értelmezhetők. De azért tegyük hozzá, hogy egy 24-26 éves fiatalemberről beszélünk, aki komolyan gondolta a szabadság és egyenlőség eszméit – még ha nem is tudta pontosan a győzelmükhöz vezető utat (amit azóta sem találtak meg a bölcs utódok, s egy idő óta már nem is nagyon keresik). Az, hogy valaki valóban komolyan gondolja ezeket az eszméket, s tényleg a végsőkig kész harcolni értük, már önmagában tiszteletet érdemel a rugalmasabb gerincek és meggyőződések korszakában.

Friss hírek

Múzeumi jövőképek – amikor nemcsak a struktúrát, hanem a múzeum fogalmát is újra kell gondolni

SAJTÓKÖZLEMÉNY – A MÚZEUMI STRUKTÚRA- ÉS SZEMLÉLETVÁLTÁS KÉRDÉSEI A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA SZEREPE ÉS HATÁSA

MÚZEUMI JÖVŐKÉPEK – KIHÍVÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK – ORSZÁGOS MÚZEUMIGAZGATÓI KONFERENCIA

A „A reformkor egésze számomra azt mutatja, hogy az igazi alkotóerő mindig utat tör magának…” – Interjú dr. Hermann Róberttel, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettesével bejegyzés először OKSZ-én jelent meg.

Fotókon a magyar valóság – A Capa Központ Petőfi utcák népe kiállítása online is elérhető

Vidra Bernadett — Fri, 12 Jan 2024 17:10:12 +0000

Bernadett Vidra | 2023. december 30.

Fotókon a magyar valóság – A Capa Központ Petőfi utcák népe kiállítása online is elérhető

Ha ellátogatunk egy vidéki magyar településre, majdnem biztosak lehetünk abban, hogy még a legkisebb faluban is végigsétálhatunk egy Kossuth vagy egy Petőfi utcán. Magyarországon a legtöbb utcát Petőfi Sándorról nevezték el, szám szerint pontosan 2800 utca viseli a szabadságharcos költő nevét. A halála után mitikus magasságokba emelt Petőfi előtt egy egész ország tiszteleg születésének 200. évfordulóján. Fontos tudni a költőről, hogy életének rövid, 26 éve alatt ő maga is sokat utazott, bejárta a reformkori Magyarország szinte teljes területét. Vajon, ha most elindulna, milyennek látná a mai Petőfi utcák lakóit? Hogyan írna róluk? – A költőről elnevezett utcák lakóinak mindennapjaiba enged bepillantást a Pictoral Collective dokumentarista fotós csapat és a Capa Központ Petőfi bicentenáriumi kiállítása, online exhibit formában. A tárlat lehetőséget ad arra, hogy virtuálisan fedezzük fel a képkockákon visszaköszönő mai magyar valóságot. Az Az Országos Közgyűjtemények Szövetsége az NKA Petőfi 200 programja keretében a Capa Kortárs Fotográfiai Központtal együttműködve, a MúzeumDigitár csapatával valósította meg az online tárlatot.

Ha ellátogatunk egy vidéki magyar településre, majdnem biztosak lehetünk abban, hogy még a legkisebb faluban is végigsétálhatunk egy Kossuth vagy egy Petőfi utcán.

Tíz fotós képei kalauzolnak minket végig a 21. századi Petőfi utcák életén. Hogyan élnek ma a magyarok? Vajon Petőfi is így képzelte el A XIX. század költőiben leírt „a bőség kosarából mindenki egyaránt vehet”– modern kori megjelenését? – A kisebb településektől a budapesti Petőfi utca olykor fényűző hangulatáig hosszú utat járunk be a kiállításon, a vándorló Petőfi vezetésével. A „rónák végtelenjétől” indulva éppúgy megismerjük az ott élő emberek hétköznapjait, mint a nagyvárosi lét mindennapos rohanását. Az első teremben, Végh László fotóján, megnézhetjük Nagyar település Petőfi fáját, amely alatt a hagyomány szerint A Tisza című költeményt írta.

A költőről annyi mindent elneveztek, hogy egész miniuniverzumot lehetne belőle létrehozni, amit Nagy Áron meg is tesz, összeválogatva az ország Petőfiről elnevezett közösségi, kulturális és szabadtéri helyeit. A kiállítás felér egy országiismereti túrával is, hiszen olyan települések neveivel találkozhatunk, mint például Kocsér, ahol egy Kutyakaparó nevű csárda is található, amiről Petőfi 1847-ben verset is írt.

A második teremben elérkezünk a képekből összeállított képzeletbeli Petőfi utcára. Határon túli és magyarországi települések egyaránt szerepelnek az itt látható fotókon. Láthatjuk Székelykeresztúrt, ahol Petőfi utolsó estéjét töltötte 1849-ben, illetve a vajdasági Magyarkanizsa mindennapjaiba is bepillanthatunk. Vászolyban, Pályi Zsófia megörökített egy egyedi, 1823-ból, azaz Petőfi Sándor születési évéből származó petróleum lámpát, tulajdonosa, Tóth Attila kezében.

Találkozhatunk a költő nevét viselő településekkel és helyszínekkel is, mint például Petőfiszállás, Petőfibánya vagy éppen a kiskunfélegyházi Petőfi lakótelep. Egyes helyeken modern, új építésű házakat, máshol régebbi épületeket látunk. Megcsodálhatjuk Fábiánsebestyén szépen kifaragott Petőfi utca tábláját és Vasvár egyik házának népi stílusú kapuját.

Az online felületnek köszönhetően, egy háromcsatornás videón a mozgásban lévő Petőfi utcák látképét is nyomon követhetjük. Hisszük vagy nem hisszük, de Petőfiről szórakozóhelyet is neveztek el, ez pedig nem más, mint a székesfehérvári Petőfi Kultúrtanszék, amelynek életképeibe szintén bepillantást engednek a fotósok.

A kultúrfröccs után a Pest vármegyei Bag községben nem csak a fiatalok, hanem minden járókelő töltekezhet Petőfiből a település Petőfi forrásánál.

Petőfi Sándor a magyar közélet egyik meghatározó alakja volt, emellett férj és apa is, mikor örökre eltűnt a segesvári ütközet után, 1849-ben. A kiállítás készítői összehozzák a múltat a jelennel és a mai magyar társadalom, négy, sikeres, különböző területen tevékenykedő, 26 éves fiatalját kérdezik meg arról, hogy szerintük milyen nagy kérdések foglalkoztatják a mai generációt? – illetve – Ha ma élne, miről kéne verset írjon Petőfi Sándor?

A harmadik terembe érve találunk egy válogatást az országszerte fellelhető Petőfi emléktáblákból, melyek ékes bizonyítékai a Petőfi-kultusznak. A legendás költőt mindenki magáénak akarta tudni, így egyes településeken még olyan emléktábla is született, amely azt írja ,,Ebben a házban nem lakott Petőfi Sándor.”

A fotókon szereplő helyszínek között a következő falon találunk pizzériát, tűzoltóságot, de még állatorvosi rendelőt is, amelyek mind a Petőfi utcák sokszínű életének színterei. Ezután a mindennapi munka világából láthatunk életképeket, majd a veszprémi Petőfi Színház dolgozói mosolyognak ránk a kamera mögül, megidézve a költő színészethez fűződő szenvedélyét.

Petőfi Sándornak nem maradt egyenesági leszármazottja, de a kiállításon az is kiderül, hogy élnek ma is rokonai, sőt egy olyan névrokona is, aki szintén a Petőfi Sándor nevet viseli. Összesen 14 embert láthatunk a tárlaton, akit vagy a név, vagy a vérségi kötelék fűz a 200 éve született költőóriáshoz.

A negyedik teremben Petőfihez köthető emlékhelyeket fedezhetünk fel. Hirling Bálint fotóján láthatjuk azt a váci házat, ahol Petőfi az Anyám tyúkja című költeményt írta 1848 februárjában. Stiller Ákos videójában meghallgathatjuk, hogy hogyan válaszolnak a Petőfi utcákban élő honfitársaink a ,,Rabok legyünk vagy szabadok?” – kérdésfeltevésére. Továbbhaladva a vajdasági búcsújárás meghitt pillanatai, majd a lakásbelsők hozzák közelebb a 21. századi magyar társadalom jelenét, egyfajta hazaérkezés érzést kölcsönözve a tárlat végének.

A Capa Központ és a 10 vállalkozó szellemű fotós virtuális utazása olyan maradandó élményt ad, amely méltó módon állít emléket Petőfi Sándor örökségének, ugyanakkor „szubjektív fotós látlelet”-ként reflektál mai életünkre, társadalmunkra is. Kattintsuk végig és garantáltan ,,átröpülünk hosszában hazánkon!”

Rabok legyünk vagy szabadok:

Galéria

Friss hírek

Múzeumi jövőképek – amikor nemcsak a struktúrát, hanem a múzeum fogalmát is újra kell gondolni

SAJTÓKÖZLEMÉNY – A MÚZEUMI STRUKTÚRA- ÉS SZEMLÉLETVÁLTÁS KÉRDÉSEI A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA SZEREPE ÉS HATÁSA

MÚZEUMI JÖVŐKÉPEK – KIHÍVÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK – ORSZÁGOS MÚZEUMIGAZGATÓI KONFERENCIA

A Fotókon a magyar valóság – A Capa Központ Petőfi utcák népe kiállítása online is elérhető bejegyzés először OKSZ-én jelent meg.

„Sorsom megáldott boldog szerelemmel” – Petőfi Sándor és Szendrey Júlia mézeshetei a koltói Teleki-kastélyban

Vidra Bernadett — Thu, 04 Jan 2024 18:18:20 +0000

Vidra Bernadett | 2023. december 20.

„Sorsom megáldott boldog szerelemmel” – Petőfi Sándor és Szendrey Júlia mézeshetei a koltói Teleki-kastélyban

Petőfi Sándor és Szendrey Júlia 1847. szeptember 8-án kötött házasságot Erdődön. A korban ritkaságnak számító, a várkisasszony és a mezővárosi gyökerekkel rendelkező költőnek a rangbéli különbség ellenére megkötött frigye a magyar irodalom egyik legromantikusabb szerelmi házasságaként él ma is a köztudatban. Az ifjú házasok esküvőjük után rögtön elindultak Koltóra, ahol Petőfi Sándor barátja, gróf Teleki Sándor kastélyában tölthették másfél hónapos nászútjukat. A beteljesült boldogság és a társ elvesztésétől való félelem gondolatát fogalmazta itt meg Petőfi, amit a Szeptember végén gyönyörű soraiból jól ismerünk. Koltói szép napjaik alatt Petőfi és Júlia egymás alkotótársaivá is váltak. A Teleki-kastély – Petőfi Sándor Múzeum – „Sorsom megáldott boldog szerelemmel” – címet viselő új, állandó tárlatán ebbe a különleges művészi kapcsolódásba is bepillantást nyerhetünk a házaspár Koltón született szövegein keresztül.

A beteljesült boldogság és a társ elvesztésétől való félelem gondolatát fogalmazta itt meg Petőfi, amit a Szeptember végén gyönyörű soraiból jól ismerünk.

Petőfi Sándornak huszonnégy írása maradt fenn a nászút idejéről, Szendrey Júlia pedig hét naplóbejegyzésben tudósított mézesheteik mindennapjairól. Petőfi koltói tartózkodásuk alatt elküldte felesége naplórészleteit két pesti folyóirathoz, így mire az ifjú pár visszaért a fővárosba, Szendrey Júliát már írónőként emlegették. A kiállítás középpontba állítja, hogy Petőfi Úti leveleit és Koltón született verseit, valamit Júlia naplórészleteit érdemes párhuzamosan olvasni, mert a művek egymásra hatva egészítik ki ugyanazt a valóságot.

Forrás: Dávid Lajos Facebook

A tárlat hét téma köré szerveződik, amiket egy-egy idézet vezet be. Az első a két fiatal házasságkötésének körülményeit és az odavezető utat mutatja be. Júlia édesapja, Szendrey Ignác erőteljesen ellenezte lánya és Petőfi frigyét, és még az esküvőre se ment el. Ebben a kiállítótérben látható Petőfi vőlegényi és Júlia fehér menyasszonyi ruhájának rekonstruált mása, amelyek elkészítésénél a korabeli divatlapok és illusztrációk, valamint Lauka Gusztáv és Törökfalvi Pap Zsigmond leírásait vették alapul a tárlat készítői. Fontos azt is tudni, hogy ebben a korban jött divatba polgári és a köznemesi körökben is a mára hagyományossá vált fehér menyasszonyi ruha. Korábban csak az arisztokraták engedhették meg maguknak, hogy különleges, alkalomhoz illő ruhát készíttessenek házasságkötésükhöz.

Forrás: Szendrey Júlia-kutatás – Gyimesi Emese blogja Facebook

Egy másik ilyen formabontó szokás volt a nászút, ami szintén kevés polgárnak adatott meg a 19. században. A kiállítás második témájában ezért Koltót, a mézeshetek helyszínét ismerhetjük meg egy szintén nem szokványos barátság, Petőfi Sándor és gróf Teleki Sándor kapcsolatának szűrőjén keresztül.

A harmadik témában a házaspár szemszögéből kerül előtérbe maga a nászút, a koltói szép napok időszaka. Két tárgy kap központi szerepet: a karosszék és a pipa, amiket Petőfi ekkor írt Úti leveleiből ismerünk. Az eredeti tárgyak sajnos, nincsenek meg, mégis közel autentikus élményben lehet részünk látogatóként. A pipát Orlai Petrich Soma Petőfiről készült festményéről ismerhetjük, a karosszéket pedig az eredetihez hűen rekonstruálták a korabeli visszaemlékezések és egy fotó alapján.

Forrás: Szendrey Júlia-kutatás – Gyimesi Emese blogja Facebook

A negyedik és ötödik kiállítótérben a friss házasok közös alkotói szenvedélyét ismerhetjük meg. Petőfi huszonkét verse, Úti levelei és Júlia naplórészletei egyszerre engednek bepillantást a nyilvánosságnak házastársi kapcsolatukba, ugyanakkor bensőséges, őszinte érzéseket és félelmeket kifejező művek ezek a Koltón született írások.

A hatodik teremben találjuk a kiállítás egyetlen eredeti tárgyi emlékét, Petőfiék rózsafából készült hitvesi ágyát. Ebben a térben egy házastársi „párbeszéd” fogad minket, Mészáros Blanka és Kovács Krisztián színművészek tolmácsolásában. A felvételeket hallgatva itt is megtapasztalhatjuk, hogy a Petőfi házaspár írásai miként hatottak egymásra, és hogyan élte meg egy alig 19 éves lány és egy 24 férfi mézeshetei beteljesült boldogságát.

Forrás: Dávid Lajos Facebook

Az utolsó nagy téma pedig a Szeptember végén utóélete, amely azt mutatja be, hogy milyen értelmezések, adaptációk születtek és készülnek azóta is mind irodalmi, zenei és képzőművészeti szempontból Petőfi Sándor hitvesi költészetének leghíresebb gyöngyszeméből.

A kiállítás kurátora dr. Gyimesi Emese, irodalomtörténész, Szendrey Júlia-kutató.

Látványtervező: ManierArt (Baróti Hunor, B. Porzsolt Erzsébet)

Arculat és tipográfia: Zrínyi Zsófia

A Petőfi 200 program keretében, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült kiállítást 2023. október 20-án dr. Török Petra, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgató-helyettese nyitotta meg.

Galéria

Friss hírek

Múzeumi jövőképek – amikor nemcsak a struktúrát, hanem a múzeum fogalmát is újra kell gondolni

SAJTÓKÖZLEMÉNY – A MÚZEUMI STRUKTÚRA- ÉS SZEMLÉLETVÁLTÁS KÉRDÉSEI A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA SZEREPE ÉS HATÁSA

MÚZEUMI JÖVŐKÉPEK – KIHÍVÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK – ORSZÁGOS MÚZEUMIGAZGATÓI KONFERENCIA

A „Sorsom megáldott boldog szerelemmel” – Petőfi Sándor és Szendrey Júlia mézeshetei a koltói Teleki-kastélyban bejegyzés először OKSZ-én jelent meg.

Petőfi ritmusa – A költő megszólal a kortárs könnyűzene nyelvén

Vidra Bernadett — Wed, 03 Jan 2024 12:37:16 +0000

Vidra Bernadett | 2023. december 21.

Petőfi ritmusa – A költő megszólal a kortárs könnyűzene nyelvén

Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából 2023-ban a Petőfi Kulturális Ügynökség könnyűzenei pályázatot hirdetett Felhők címmel. A projekt a kortárs könnyűzene nyelvén szeretné népszerűsíteni a 19. századi magyar társadalom egyik legismertebb közszereplőjének alkotásait. A felhívásra több mint 700 zenész küldte be munkáját.

A beérkezett közel 700 alkotásból, 650 felelt meg a kiírásnak, ezek közül a zsűri 200 alkotást tartott elismerésre érdemesnek.

Hatalmas sikernek örvendett a kezdeményezés, szinte a teljes hazai könnyűzenei világot megmozgatta a Petőfi-versmegzenésítések kihívása. A pályázók között találunk a zenei életbe frissen belépett művészeket és Kossuth-díjas előadókat is. A beérkezett közel 700 alkotásból, 650 felelt meg a kiírásnak, ezek közül a zsűri 200 alkotást tartott elismerésre érdemesnek. A díjazott dalokért 600 ezer forint jutalmat vehettek át a zenészek.

Forrás: kultura.hu

A Felhők pályázatra azok a művészek nevezhettek, akik vállalták, hogy megzenésítenek egy Petőfi költeményt vagy szövegrészletet. A felhívásra minden hazai és határon túli, 18 évnél idősebb magyar előadó jelentkezhetett egyénileg vagy valamely zenei formáció tagjaként. A kiírók ugyanakkor legalább egyéves, igazolható zeneipari múltat, valamint egy, legalább egy évvel korábbi stúdiófelvétel meglétét követelték meg az indulóktól.

Egy nevező akármennyi felvételt beküldhetett, de a szakmai zsűri ezek közül csak három alkotást jutalmazott. Minden könnyűzenei stílusban érkeztek be dalok, illetve voltak olyan előadók is, mint például Pély Barnabás, aki egy egész Petőfi albumot is készített, tele megzenésített versekkel. Az énekes Petőfi lemezéről megjelent korábbi interjúnk itt olvasható.

A nevező előadók a Petőfi200 emlékévben, 200 előre kiválogatott Petőfi versből választhattak. A fő szempontot az előszűrő válogatáson a versek megzenésíthetősége jelentette. Ezt a folyamatot a szépirodalomban is jártas Hrutka Róbert Fonogram-díjas zenész, az Artisjus elnökségi tagja végezte el.

„Alighanem Petőfi Sándor a legjobb példa arra, hogy az úgynevezett magaskultúra és a popkultúra ugyanaz a kultúra. Petőfi kulcsfogalmai, a szabadság és a szerelem a könnyűzene kulcsfogalmai is. Tehát nemcsak a költők, hanem a könnyűzenészek is Petőfi köpenyéből bújtak ki. A pályázatok alapján ezt a magyar popkultúra alkotói érzik is”

– mondta a pályázat kiírását kezdeményező Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Petőfi Kulturális Ügynökség főigazgatója és az OKSZ jelenlegi elnöke, a kultura.hu – nak.

A pályaművek elbírálását a Petőfi 200 Zenei Kollégium végezte. A zsűri elnöke Tátrai Tibor, tagjai Farkas Wellmann Endre, Dénes Adél, Both Miklós, Szalóki Ágnes, Pásztor Sámuel és Lobenwein Norbert voltak.

A felhívással kapcsolatos további információk elérhetők a Petőfi Kulturális Ügynökség weboldalán.

Ízelítő a nyertes zeneművekből:

Patocska Olivér: A Sohasem volt az szerelmes című vers megzenésítése

Pál Dénes: Az én mátkám című vers megzenésítése

Friss hírek

Múzeumi jövőképek – amikor nemcsak a struktúrát, hanem a múzeum fogalmát is újra kell gondolni

SAJTÓKÖZLEMÉNY – A MÚZEUMI STRUKTÚRA- ÉS SZEMLÉLETVÁLTÁS KÉRDÉSEI A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA SZEREPE ÉS HATÁSA

MÚZEUMI JÖVŐKÉPEK – KIHÍVÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK – ORSZÁGOS MÚZEUMIGAZGATÓI KONFERENCIA

A Petőfi ritmusa – A költő megszólal a kortárs könnyűzene nyelvén bejegyzés először OKSZ-én jelent meg.

Megújult emlékház és Kiskunfélegyháza Petőfije

Vidra Bernadett — Sat, 30 Dec 2023 13:50:59 +0000

Vidra Bernadett | 2023. december 29.

Megújult emlékház és Kiskunfélegyháza Petőfije

Új tárlattal gazdagodott a megújult kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Emlékház. A Petőfi Félegyházája – Félegyháza Petőfije című új, állandó kiállítás megnyitó ünnepségére 2023. december 20-án került sor . Az eseményen Samu Csilla múzeumpedagógus köszöntötte az egybegyűlteket, majd Rosta Ferenc, Kiskunfélegyháza alpolgármestere mondta el gondolatait a helyi Petőfi-kultuszról. Ezután dr. Török Petra, a Petőfi Irodalmi Múzeum általános igazgató-helyettese beszélt a város és a költő kapcsolódási pontjairól, majd dr. Tarjányi József lokálpatrióta, Fekete Beatrix, a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület ügyvezető elnöke, valamint Kiss Kolos, a Platán Utcai Általános Iskola ötödik osztályos tanulója emlékeztek meg Petőfi Sándor 200 évet átívelő örökségéről.

A beszédeket Mészáros Márta, a Kiskun Múzeum igazgatójának visszaemlékezése követte, aki a Petőfi Emlékház kialakításáról és az intézmény 1993-ban nyílt első Petőfi kiállításáról osztotta meg gondolatait a megjelentekkel. Az eseményt a Borvirág Táncegyüttes A helység kalapácsa című táncjátéka zárta, majd a látogatók elmerülhettek a megújult tárlatban.

Az év utolsó napján, 2023. december 31-én egy különleges tárlatjárás keretein belül lesz lehetőség megtekinteni a Petőfi Félegyházája – Félegyháza Petőfije című kiállítást a Petőfi Sándor Emlékházban.

Kiskunfélegyháza önkormányzata és a Kiskun Múzeum szeretettel hív és vár minden kedves érdeklődőt Petőfi Sándor születésének 201. évfordulója alkalmából 2023. december 31-én, vasárnap a megújult Petőfi Sándor Emlékházba, a Petőfi Sándor utca 7. szám alá.

Program:

9.30: Koszorúzás a Petőfi Sándor Emlékháznál. A vendégeket Mészáros Márta igazgató köszönti.

10.00: Rendhagyó tárlatjárás a Petőfi Félegyházája – Félegyháza Petőfije című új állandó kiállításon. Beszélgetés Petőfiről Juhász István tanár úrral, Kiskunfélegyháza díszpolgárával.

Zenés-verses előadással közreműködik: Nagy Tünde és F. Juhász Zoltán.

Fotó: Vajda Piroska

A korszerűsített, kiskunfélegyházi Petőfi Emlékházról készült korábbi írásunk itt olvasható.

Friss hírek

Múzeumi jövőképek – amikor nemcsak a struktúrát, hanem a múzeum fogalmát is újra kell gondolni

SAJTÓKÖZLEMÉNY – A MÚZEUMI STRUKTÚRA- ÉS SZEMLÉLETVÁLTÁS KÉRDÉSEI A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA SZEREPE ÉS HATÁSA

MÚZEUMI JÖVŐKÉPEK – KIHÍVÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK – ORSZÁGOS MÚZEUMIGAZGATÓI KONFERENCIA

A Megújult emlékház és Kiskunfélegyháza Petőfije bejegyzés először OKSZ-én jelent meg.

Zenés, táncos Petőfi200-as záróesemény Várpalotán

Vidra Bernadett — Thu, 16 Nov 2023 11:36:26 +0000

Vidra Bernadett | 2023. november 13.

Zenés, táncos Petőfi200-as záróesemény Várpalotán

2023. november 17-én, 17:00 órai kezdettel rendezik meg a Petőfi200-as Évad záróelőadását Várpalotán.

Az eseményre a Thury-vár rendezvénytermében várják az érdeklődőket, ahol a „Zenével írt történelem” Egyesület „Ki vagyok én?” – Rózsák a Petőfi koszorúból – Zenés-táncos inspirációk című előadással búcsúztattják a Petőfi200-as programsorozatot.

A város egész évben fontosnak tartotta, hogy ünnepélyes eseménysorozattal emlékezzen meg szabadságharcos költőnk bicentenáriumáról. A rendezvényközpontként is működő Thury-vár számos Petőfi200-as programnak adott otthont, impozáns termei pedig évek óta biztosítanak kiváló helyszínt különböző jellegű kulturális eseményeknek, miközben termei ma is őrzik a magyar végvárakra jellemző autentikus hangulatot és stílust.

Hogyan is kötődik Petőfi Sándor Várpalotához?

A költő nagy utazó volt, az akkori Magyarország csaknem egészét bejárta. Várpalotára egy időben látogatóba is gyakran járt családi okok miatt. Kevésbé köztudott tény Petőfiről, hogy átutazóban azért kereste fel az akkoriban mezővárosnak számító települést, mert István öccse itt volt mészároslegény, a Thury-vár mögötti területen, amit akkor Rejcsúrnak hívtak.

A kötődésből kiindulva Várpalota különleges módon kapcsolódik Petőfihez, így szeretnének ünnepélyes módon megemlékezni a lánglelkű költő örökségéről a zárórendezvényen is.

Az előadásra szeretettel várnak minden érdeklődőt.

Friss hírek

Múzeumi jövőképek – amikor nemcsak a struktúrát, hanem a múzeum fogalmát is újra kell gondolni

SAJTÓKÖZLEMÉNY – A MÚZEUMI STRUKTÚRA- ÉS SZEMLÉLETVÁLTÁS KÉRDÉSEI A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA SZEREPE ÉS HATÁSA

MÚZEUMI JÖVŐKÉPEK – KIHÍVÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK – ORSZÁGOS MÚZEUMIGAZGATÓI KONFERENCIA

A Zenés, táncos Petőfi200-as záróesemény Várpalotán bejegyzés először OKSZ-én jelent meg.

A szabadságharc mécsesei – Női sorsok és szerepek a szabadságharcban

Vidra Bernadett — Tue, 07 Nov 2023 11:26:33 +0000

Vidra Bernadett | 2023. november 7.

A szabadságharc mécsesei – Női sorsok és szerepek a szabadságharcban

A magyar honleányokról és az 1848/49-es szabadságharcban betöltött női szerepekről emlékeztek meg a Batthyány Lajos Alapítvány és a Magyar Női Unió rendezvényén. A budapesti Lónyay–Hatvany-villában tartott ünnepségre 2023. szeptember 27-én, 17 órai kezdettel került sor.

Forrás: A Batthyány Lajos Alapítvány Facebook oldala

A rendezvény és a hozzá kapcsolódó kiállítás fókuszában az volt, hogy tematikus módon állítson emléket a 19. századi magyar történelem kulcsfontosságú szerepet betöltő női alakjainak. A megemlékezésen a Magyar Honvédség fennállásának 175. évfordulóját, Lebstück Mária horvát-magyar honvédnő születésének közeledő 200. évfordulóját és gróf Zichy Antónia halálának 135. évfordulóját is ünnepelték.

Milyen szerepet töltöttek be a nők az 1848/49-es szabadságharcban? Sokan tudják, hogy Petőfi Sándor kokárdáját a felesége, Szendrey Júlia varrta, illetve Jókai Mór mellére Laborfalvy Róza, színésznő (későbbi felesége) tűzte ki a nemzeti színű lobogót. De mi volt ezen kívűl? A Batthyány Lajos Alapítvány rendezvényén azon nők sorsán elmélkedhettek a résztvevők, akik zászlóanyák, katonafeleségek, ápolásszervezők, ápolónők, valamint honvédnők voltak és szerepvállalásukról eddig nem sokat ismerhettünk meg a történetírásból.

A rendezvényt Horváth Lili, Jászai Mari-díjas színésznő nyitotta meg, aki a „Tony – szeressétek egymást és tiszteljétek atyátok emlékét” című színdarabból adott elő egy részletet.

Köszöntőt mondott:

– Dr. Pallós Nikoletta – főigazgató, Batthyány Lajos Alapítvány
– Prof. Dr. Hermann Róbert – a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának
tudományos helyettese, a Görgey-kör elnöke
– Batthyány-Schmidt Margit – elnök, Magyar Batthyány Alapítvány
– Albertné Görgey Zsuzsanna – elnök, Magyarok Európában Egyesület
– Szebeni Zsuzsanna – Liszt Intézet, Magyar Kulturális Központ, Sepsiszentgyörgy

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői:

– Prof. Dr. Hermann Róbert – a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának
tudományos helyettese, a Görgey-kör elnöke
– Hernády Zsolt – történész
– Gulyás Adrienn – történész
– Maderspach Kinga – családkutató, író, filmrendező

Moderátor: Kunfalvi Nóra

Záró gondolatok:

– Görög Viktória – ügyvezető, Katonai Emlékpark Pákozd

A megnyitó és a formális program végét követően az érdeklődők megtekinthették a hozzákapcsolódó kiállítást.