Fotókon a magyar valóság – A Capa Központ Petőfi utcák népe kiállítása online is elérhető

Ha ellátogatunk egy vidéki magyar településre, majdnem biztosak lehetünk abban, hogy még a legkisebb faluban is végigsétálhatunk egy Kossuth vagy egy Petőfi utcán. Magyarországon a legtöbb utcát Petőfi Sándorról nevezték el, szám szerint pontosan 2800 utca viseli a szabadságharcos költő nevét. A halála után mitikus magasságokba emelt Petőfi előtt egy egész ország tiszteleg születésének 200. évfordulóján. Fontos tudni a költőről, hogy életének rövid, 26 éve alatt ő maga is sokat utazott, bejárta a reformkori Magyarország szinte teljes területét. Vajon, ha most elindulna, milyennek látná a mai Petőfi utcák lakóit? Hogyan írna róluk? – A költőről elnevezett utcák lakóinak mindennapjaiba enged bepillantást a Pictoral Collective dokumentarista fotós csapat és a Capa Központ Petőfi bicentenáriumi kiállítása, online exhibit formában. A tárlat lehetőséget ad arra, hogy virtuálisan fedezzük fel a képkockákon visszaköszönő mai magyar valóságot. Az Az Országos Közgyűjtemények Szövetsége az NKA Petőfi 200 programja keretében a Capa Kortárs Fotográfiai Központtal együttműködve, a MúzeumDigitár csapatával valósította meg az online tárlatot.

Ha ellátogatunk egy vidéki magyar településre, majdnem biztosak lehetünk abban, hogy még a legkisebb faluban is végigsétálhatunk egy Kossuth vagy egy Petőfi utcán.

Tíz fotós képei kalauzolnak minket végig a 21. századi Petőfi utcák életén. Hogyan élnek ma a magyarok? Vajon Petőfi is így képzelte el A XIX. század költőiben leírt „a bőség kosarából mindenki egyaránt vehet”– modern kori megjelenését? – A kisebb településektől a budapesti Petőfi utca olykor fényűző hangulatáig hosszú utat járunk be a kiállításon, a vándorló Petőfi vezetésével. A „rónák végtelenjétől” indulva éppúgy megismerjük az ott élő emberek hétköznapjait, mint a nagyvárosi lét mindennapos rohanását. Az első teremben, Végh László fotóján, megnézhetjük Nagyar település Petőfi fáját, amely alatt a hagyomány szerint A Tisza című költeményt írta.

A költőről annyi mindent elneveztek, hogy egész miniuniverzumot lehetne belőle létrehozni, amit Nagy Áron meg is tesz, összeválogatva az ország Petőfiről elnevezett közösségi, kulturális és szabadtéri helyeit. A kiállítás felér egy országiismereti túrával is, hiszen olyan települések neveivel találkozhatunk, mint például Kocsér, ahol egy Kutyakaparó nevű csárda is található, amiről Petőfi 1847-ben verset is írt.

A második teremben elérkezünk a képekből összeállított képzeletbeli Petőfi utcára. Határon túli és magyarországi települések egyaránt szerepelnek az itt látható fotókon. Láthatjuk Székelykeresztúrt, ahol Petőfi utolsó estéjét töltötte 1849-ben, illetve a vajdasági Magyarkanizsa mindennapjaiba is bepillanthatunk. Vászolyban, Pályi Zsófia megörökített egy egyedi, 1823-ból, azaz Petőfi Sándor születési évéből származó petróleum lámpát, tulajdonosa, Tóth Attila kezében.

Találkozhatunk a költő nevét viselő településekkel és helyszínekkel is, mint például Petőfiszállás, Petőfibánya vagy éppen a kiskunfélegyházi Petőfi lakótelep. Egyes helyeken modern, új építésű házakat, máshol régebbi épületeket látunk. Megcsodálhatjuk Fábiánsebestyén szépen kifaragott Petőfi utca tábláját és Vasvár egyik házának népi stílusú kapuját.

Az online felületnek köszönhetően, egy háromcsatornás videón a mozgásban lévő Petőfi utcák látképét is nyomon követhetjük. Hisszük vagy nem hisszük, de Petőfiről szórakozóhelyet is neveztek el, ez pedig nem más, mint a székesfehérvári Petőfi Kultúrtanszék, amelynek életképeibe szintén bepillantást engednek a fotósok.

A kultúrfröccs után a Pest vármegyei Bag községben nem csak a fiatalok, hanem minden járókelő töltekezhet Petőfiből a település Petőfi forrásánál.

Petőfi Sándor a magyar közélet egyik meghatározó alakja volt, emellett férj és apa is, mikor örökre eltűnt a segesvári ütközet után, 1849-ben. A kiállítás készítői összehozzák a múltat a jelennel és a mai magyar társadalom, négy, sikeres, különböző területen tevékenykedő, 26 éves fiatalját kérdezik meg arról, hogy szerintük milyen nagy kérdések foglalkoztatják a mai generációt? – illetve – Ha ma élne, miről kéne verset írjon Petőfi Sándor?

A harmadik terembe érve találunk egy válogatást az országszerte fellelhető Petőfi emléktáblákból, melyek ékes bizonyítékai a Petőfi-kultusznak. A legendás költőt mindenki magáénak akarta tudni, így egyes településeken még olyan emléktábla is született, amely azt írja ,,Ebben a házban nem lakott Petőfi Sándor.”

A fotókon szereplő helyszínek között a következő falon találunk pizzériát, tűzoltóságot, de még állatorvosi rendelőt is, amelyek mind a Petőfi utcák sokszínű életének színterei. Ezután a mindennapi munka világából láthatunk életképeket, majd a veszprémi Petőfi Színház dolgozói mosolyognak ránk a kamera mögül, megidézve a költő színészethez fűződő szenvedélyét.

Petőfi Sándornak nem maradt egyenesági leszármazottja, de a kiállításon az is kiderül, hogy élnek ma is rokonai, sőt egy olyan névrokona is, aki szintén a Petőfi Sándor nevet viseli. Összesen 14 embert láthatunk a tárlaton, akit vagy a név, vagy a vérségi kötelék fűz a 200 éve született költőóriáshoz.

A negyedik teremben Petőfihez köthető emlékhelyeket fedezhetünk fel. Hirling Bálint fotóján láthatjuk azt a váci házat, ahol Petőfi az Anyám tyúkja című költeményt írta 1848 februárjában. Stiller Ákos videójában meghallgathatjuk, hogy hogyan válaszolnak a Petőfi utcákban élő honfitársaink a ,,Rabok legyünk vagy szabadok?” – kérdésfeltevésére. Továbbhaladva a vajdasági búcsújárás meghitt pillanatai, majd a lakásbelsők hozzák közelebb a 21. századi magyar társadalom jelenét, egyfajta hazaérkezés érzést kölcsönözve a tárlat végének.

A Capa Központ és a 10 vállalkozó szellemű fotós virtuális utazása olyan maradandó élményt ad, amely méltó módon állít emléket Petőfi Sándor örökségének, ugyanakkor „szubjektív fotós látlelet”-ként reflektál mai életünkre, társadalmunkra is. Kattintsuk végig és garantáltan ,,átröpülünk hosszában hazánkon!”