Vidra Bernadett | 2023. december 20.
„Sorsom megáldott boldog szerelemmel” – Petőfi Sándor és Szendrey Júlia mézeshetei a koltói Teleki-kastélyban
Petőfi Sándor és Szendrey Júlia 1847. szeptember 8-án kötött házasságot Erdődön. A korban ritkaságnak számító, a várkisasszony és a mezővárosi gyökerekkel rendelkező költőnek a rangbéli különbség ellenére megkötött frigye a magyar irodalom egyik legromantikusabb szerelmi házasságaként él ma is a köztudatban. Az ifjú házasok esküvőjük után rögtön elindultak Koltóra, ahol Petőfi Sándor barátja, gróf Teleki Sándor kastélyában tölthették másfél hónapos nászútjukat. A beteljesült boldogság és a társ elvesztésétől való félelem gondolatát fogalmazta itt meg Petőfi, amit a Szeptember végén gyönyörű soraiból jól ismerünk. Koltói szép napjaik alatt Petőfi és Júlia egymás alkotótársaivá is váltak. A Teleki-kastély – Petőfi Sándor Múzeum – „Sorsom megáldott boldog szerelemmel” – címet viselő új, állandó tárlatán ebbe a különleges művészi kapcsolódásba is bepillantást nyerhetünk a házaspár Koltón született szövegein keresztül.
A beteljesült boldogság és a társ elvesztésétől való félelem gondolatát fogalmazta itt meg Petőfi, amit a Szeptember végén gyönyörű soraiból jól ismerünk.
Petőfi Sándornak huszonnégy írása maradt fenn a nászút idejéről, Szendrey Júlia pedig hét naplóbejegyzésben tudósított mézesheteik mindennapjairól. Petőfi koltói tartózkodásuk alatt elküldte felesége naplórészleteit két pesti folyóirathoz, így mire az ifjú pár visszaért a fővárosba, Szendrey Júliát már írónőként emlegették. A kiállítás középpontba állítja, hogy Petőfi Úti leveleit és Koltón született verseit, valamit Júlia naplórészleteit érdemes párhuzamosan olvasni, mert a művek egymásra hatva egészítik ki ugyanazt a valóságot.
Forrás: Dávid Lajos Facebook
A tárlat hét téma köré szerveződik, amiket egy-egy idézet vezet be. Az első a két fiatal házasságkötésének körülményeit és az odavezető utat mutatja be. Júlia édesapja, Szendrey Ignác erőteljesen ellenezte lánya és Petőfi frigyét, és még az esküvőre se ment el. Ebben a kiállítótérben látható Petőfi vőlegényi és Júlia fehér menyasszonyi ruhájának rekonstruált mása, amelyek elkészítésénél a korabeli divatlapok és illusztrációk, valamint Lauka Gusztáv és Törökfalvi Pap Zsigmond leírásait vették alapul a tárlat készítői. Fontos azt is tudni, hogy ebben a korban jött divatba polgári és a köznemesi körökben is a mára hagyományossá vált fehér menyasszonyi ruha. Korábban csak az arisztokraták engedhették meg maguknak, hogy különleges, alkalomhoz illő ruhát készíttessenek házasságkötésükhöz.
Forrás: Szendrey Júlia-kutatás – Gyimesi Emese blogja Facebook
Egy másik ilyen formabontó szokás volt a nászút, ami szintén kevés polgárnak adatott meg a 19. században. A kiállítás második témájában ezért Koltót, a mézeshetek helyszínét ismerhetjük meg egy szintén nem szokványos barátság, Petőfi Sándor és gróf Teleki Sándor kapcsolatának szűrőjén keresztül.
A harmadik témában a házaspár szemszögéből kerül előtérbe maga a nászút, a koltói szép napok időszaka. Két tárgy kap központi szerepet: a karosszék és a pipa, amiket Petőfi ekkor írt Úti leveleiből ismerünk. Az eredeti tárgyak sajnos, nincsenek meg, mégis közel autentikus élményben lehet részünk látogatóként. A pipát Orlai Petrich Soma Petőfiről készült festményéről ismerhetjük, a karosszéket pedig az eredetihez hűen rekonstruálták a korabeli visszaemlékezések és egy fotó alapján.
Forrás: Szendrey Júlia-kutatás – Gyimesi Emese blogja Facebook
A negyedik és ötödik kiállítótérben a friss házasok közös alkotói szenvedélyét ismerhetjük meg. Petőfi huszonkét verse, Úti levelei és Júlia naplórészletei egyszerre engednek bepillantást a nyilvánosságnak házastársi kapcsolatukba, ugyanakkor bensőséges, őszinte érzéseket és félelmeket kifejező művek ezek a Koltón született írások.
A hatodik teremben találjuk a kiállítás egyetlen eredeti tárgyi emlékét, Petőfiék rózsafából készült hitvesi ágyát. Ebben a térben egy házastársi „párbeszéd” fogad minket, Mészáros Blanka és Kovács Krisztián színművészek tolmácsolásában. A felvételeket hallgatva itt is megtapasztalhatjuk, hogy a Petőfi házaspár írásai miként hatottak egymásra, és hogyan élte meg egy alig 19 éves lány és egy 24 férfi mézeshetei beteljesült boldogságát.
A hatodik teremben találjuk a kiállítás egyetlen eredeti tárgyi emlékét, Petőfiék rózsafából készült hitvesi ágyát. Ebben a térben egy házastársi „párbeszéd” fogad minket, Mészáros Blanka és Kovács Krisztián színművészek tolmácsolásában. A felvételeket hallgatva itt is megtapasztalhatjuk, hogy a Petőfi házaspár írásai miként hatottak egymásra, és hogyan élte meg egy alig 19 éves lány és egy 24 férfi mézeshetei beteljesült boldogságát.
Forrás: Dávid Lajos Facebook
Az utolsó nagy téma pedig a Szeptember végén utóélete, amely azt mutatja be, hogy milyen értelmezések, adaptációk születtek és készülnek azóta is mind irodalmi, zenei és képzőművészeti szempontból Petőfi Sándor hitvesi költészetének leghíresebb gyöngyszeméből.
A kiállítás kurátora dr. Gyimesi Emese, irodalomtörténész, Szendrey Júlia-kutató.
Látványtervező: ManierArt (Baróti Hunor, B. Porzsolt Erzsébet)
Arculat és tipográfia: Zrínyi Zsófia
A Petőfi 200 program keretében, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült kiállítást 2023. október 20-án dr. Török Petra, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgató-helyettese nyitotta meg.
Galéria
