Vidra Bernadett | 2023. 11. 28
„Az utóbbi egy évben mi magunk is megismertük Petőfi új oldalát, amely számunkra is új megvilágításba helyezi őt”– Kassai Hajnallal, a prágai Liszt Intézet igazgatójával beszélgettünk
A Petőfi200 emlékév nem csak itthon, hanem a külföldi, magyar kulturális intézetekben is kiemelt szerepet kapott a 2022/23-as időszakban. A világszerte működő, 26 magyar kultúrát népszerűsítő intézményben különféle eszközökkel hozzák közelebb hazánk kulturális értékeit a befogadó ország állampolgárai számára. Petőfi Sándor külföldön is az egyik legismertebb magyar költő. Versei számos idegen nyelven olvashatóak, szavainak, személyiségének hitelessége országhatárokat átívelően megérinti az érdeklődők szívét. A külképviseleti Liszt Intézetek Petőfi200-as programszervezéséről beszélgettünk Kassai Hajnallal, a prágai Liszt Intézet igazgatójával, aki a 2023. szeptemberi Országos Múzeumigazgatói Konferencián előadást tartott a Liszt Intézetek Petőfi200 emlékévhez kapcsolódó programjairól.
Mennyire van fókuszban az emlékév, milyen Petőfi200-as projektek valósultak meg a Liszt Intézetekben világszerte?
A nagyobb rálátás érdekében készítettem egy felmérést a többi Liszt Intézet vezetőjét is megkérdezve a kérdésről. Ebből az derül ki, hogy a Petőfi200 évadba a magyar intézetek számos programmal bekapcsolódtak. Körülbelül három és öt közé tehető azon kulturális programok száma, amelyeket a témában megterveztek és megvalósítottak az elmúlt egy év során.
Ezek közül van olyan projekt, amit kiemelne, részletesen bemutatna?
Nehéz lenne egyetlen programot kiválasztani. Elsősorban irodalmi és zenei jellegű rendezvényeket szerveztek az intézetek. A versek megzenésítése, bemutatása és a különböző együttesek Petőfi örökségét középpontba helyező produkciói nagyon népszerűek voltak. Petőfit – értelemszerűen – irodalmi projekteken keresztül lehet bemutatni, azonban ez igen nehezen átvihető az idegen ajkú közönség esetében. A magyar nyelv többi nyelvtől való különbözősége szinte megköveteli, hogy más műfajok bevonásával segítsük a befogadást. Éppen ezért választottunk nagy számban zenei-, tánc- vagy színházi produkciókat.
A Liszt Intézetek Petőfi 200-as projektjei inkább a külhoni magyaroknak vagy a fogadó ország képviselőinek szólnak?
Erre külön rákérdeztem a felmérésben. Nagyon kíváncsi voltam, hogy Petőfi mint „brand” hogyan hat az egyes országokban. A 26 intézet vezetőinek egyharmada azt válaszolta, hogy Petőfi nem ismert az adott külföldi közönség körében, ezért a programokkal a kint élő magyarokat szólították meg. Emellett – ha van is magyar diaszpóra az adott országban – azért igyekeztek megszólítani az ottani közönséget is. Ahol van viszonyulása a fogadó országnak Petőfihez, ott nagy számban bevonták a külföldi közönséget is. Összefoglalva tehát: nagyjából fele-fele arányban szerveztek a magyaroknak és a külföldieknek szóló programokat.
Hogyan lehet Petőfi Sándor örökségét a fogadó ország kultúrájának nyelvére lefordítani?
A legtöbb országban Petőfi neve alig mond valamit. Ezekben az országokban a zenei produkciókon keresztül érdemes átadni a költő munkásságát, személyiségét a fogadó ország érdeklődői számára.
Elsősorban a környező országokban voltak nagyon népszerűek a múzeumpedagógiai foglalkozások és a gyermekeknek szóló programok. A fiatalabb generáció bevonása számos helyen került fókuszba.
Lényeges szempont például az is, hogy lefordították-e Petőfi munkáit az adott ország nyelvére.
Azokban az országokban, ahol van magyar intézet, Petőfi biztosan olvasható fordításban. Ez azért fontos, mert a külföldiek elsősorban ahhoz tudnak kapcsolódni, amit saját nyelvükön olvashatnak.
Egyébként az utóbbi egy évben mi magunk is megismertük Petőfi egy új oldalát, amely számunkra is új megvilágításba helyezi őt.
A „balhés híresség”, a magával ragadó „celeb”, aki hol az országgyűlésen, hol a csatatéren forrong és közben lehengerlő stílusával viszi magával a tömeget; az influencer Petőfi számunkra is új perspektíva. Ennek az új Petőfi-képnek az átvitele, bemutatása múlt az igazgatók egyéni ambícióján is. Prágában például fontosnak tartottam, hogy Petőfi személyiségének ebbe az olvasatába is bepillantást engedjünk.
Ön hogyan vélekedik a Petőfi200 emlékév megvalósításáról? Miben látja a lényegét?
Az elmúlt egy esztendőben idehaza is óriási áttörés figyelhető meg Petőfi értelmezésével kapcsolatban; a közönség olyan újszerű tálalásban kapott információkat a költőről, mely által sokkal könnyebb befogadnia a személyét és a verseit egyaránt. Petőfi, mint költő eddig is népszerű volt, de ez idén új, friss lendületet kapott, fókuszba került az egyénisége, a szinte mítikus személyisége.
Jó, hogy számos együttes, színházi produkció feldolgozta Petőfi alkotásait sok szemszögből és sok műfajban.
De ne feledjük: ahhoz, hogy mindez megtörténhessen, kellet maga Petőfi Sándor is!
Az ő érdeme, hogy 200 év elteltével is ennyire aktuális; hogy ma is könnyen befogadható szinte mindenki számára. Igazán remek alanya a köré szervezett évadnak! Egyébként az emlékévek általában jó vonalvezetők számunkra, hiszen segítenek, hogy programjainkat strukturáltabban tudjuk megtervezni. A Petőfi200 ezért is nagyon fontos.
Az évadok azért is hasznosak, mert odahaza fókuszáltan jönnek létre produkciók, ezeket számunkra kiajánlják és mi kiválaszthatjuk az általunk a közönségünk részére legjobbnak gondolt tartalmakat.
A Petőfi200 évadhoz kapcsolódó programokat átlagosan 1 és 3 millió forint közötti költségvetésből szerveztük.
Miként érzékelhető a hatása az emlékévben megvalósult projekteknek?
A konkrét hatását kevésbé látom erősnek külföldön. A külföldi városokban ezek a programok egyek voltak a sok közül. Kevéssé hiszek abban, hogy a rendezvényeink hatására a külföldiek mostantól éjjel-nappal Petőfit olvasnak majd. De nem is ez a cél! A Petőfi200 évad jelentősen megkönnyítette a munkánkat, hiszen színvonalas magyar kulturális tartalmakat kínálhatunk általa. Prága tekintetében például a gyerekprogramok és a felnőtteknek szóló előadások elsősorban az itt élő honfitársaink magyarságtudatának erősítésében játszottak szerepet. Két programot emelnék ki ennek kapcsán: az egyik a gyerekeknek szóló múzeumpedagógiai foglalkozás, amely nagyon népszerű volt. Brnoban és Prágában szerveztük meg, és mondhatom, nagy élmény volt a gyerekeknek. Ezen kívül két előadást szerveztünk felnőtteknek, akik számára az ismeretterjesztésen túl érzelmi töltekezést nyújtottunk, hiszen a magyarságukat Petőfivel nagyon jól meg lehetett érinteni. A mi helyzetünk igen különleges, hiszen Prágában és Brnoban nagy számban laknak felvidéki magyarok, akik – ha úgy tetszik – duplán élnek kisebbségben, ez érzelmileg nagyon meghatározó ilyen programok szervezése esetében. Azt láttuk a munkatársakkal, hogy a „Petőfis” programok szerethető és sikeres rendezvények voltak a közönségünk körében.
Galéria
Bernadett Vidra | 28. 11. 2023
“In the past year, we Hungarians also discovered a brand new side of Petőfi, shedding fresh light on his personality” – Interview with Hajnal Kassai, director of the Hungarian Liszt Institute in Prague
In 2022/23, the Petőfi200 Memorial Year has been given a prominent role not only in his home country, but also at Hungarian Cultural Institutes abroad. In this worldwide chain of 26 organisations promoting Hungarian heritage, the traditional values of our country are brought closer to the citizens of the host nation by various means. Sándor Petőfi is one of the most renowned Hungarian poets abroad. His works can be read in many foreign languages, and the authenticity of his words and personality touch the heart of open-minded people across borders. We sit down with Hajnal Kassai, director of the Liszt Institute in Prague, who gave a presentation at the National Conference of Museum Directors this September about organising events connected to Petőfi200 at Liszt Institutes across the globe.
To what extent is Petőfi200 Memorial Year in focus, what projects were connected to it in the Liszt Institutes worldwide?
In order to gain more insight, I prepared a survey asking the heads of the other Liszt Institutes about the topic. The forms showed that Hungarian Cultural Institutes have been connected to the Petőfi200 Memorial Year with several events. The number of cultural events that were planned and realised in the past year can be estimated at between three and five.
Are there any projects among these that you would highlight?
It would be difficult to choose just one project. The institutes mainly organised literary and musical events. The musical adaptation of poems and productions by various bands focusing on Petőfi’s legacy were very popular. Given the fact that he was a poet, Petőfi can mainly be introduced through literary projects, but this is very difficult in the case of foreign-speaking audiences. The uniqueness of the Hungarian language compared to others almost demands us to facilitate its reception by involving other genres. That is why we chose a large number of musical, dance and theatrical productions.
Do the Petőfi200 events at Liszt Institutes target Hungarians living abroad or residents of the host country?
That was also one of my questions in the survey. I was very curious about how Petőfi as the “brand” works in each country. A third of the 26 institute directors answered that Petőfi was not known among foreign audiences, so the events were addressed to Hungarians living abroad. Also, even if there is a Hungarian diaspora in the target country, my colleagues tried to address the local audience as well with the Petőfi200 projects. Where the host country has a relationship with Petőfi, the foreign audience was also involved with these events in large numbers. To summarise: the events were organised roughly half and half for Hungarians and foreigners.
How can Sándor Petőfi’s legacy be translated into the language of the host country’s culture?
In most foreign lands, Petőfi’s name means little. In these countries capturing Petőfi’s legacy through musical productions seemed to be working for the native audience. Educational sessions and events for children at museums were particularly popular in the Central European region. The involvement of the younger generation came into focus in many places. Nevertheless, the important aspect is always the same, whether Petőfi’s works have been translated into the language of the host country. In those countries where there is a Hungarian Liszt Institute, Petőfi can certainly be read in translation. This is of utmost importance, because foreigners can primarily relate to what they read in their own language. By the way, in the past year, we Hungarians also discovered a brand new, revolutionary side of Petőfi, shedding fresh light on his personality.
The “scandalous celebrity”, the “captivating star”, who both impressed Parliament and appeared on the battlefield, was followed by the exact same crowd thanks to his overwhelming character – Petőfi the influencer is also new to us. The transmission and presentation of this new image of Petőfi also depended on the individual ambition of the directors. For instance, in Prague, I thought it was important to give a glimpse into this aspect of Petőfi’s personality as well.
How do you feel about the execution of the Petőfi200 projects? What is essential in case of a memorial year?
In the past year, a huge breakthrough took place in Hungary regarding the interpretation of Petőfi; the audience saw a new approach to the poet, which made it easier to interpret both his personality and his poems. Petőfi has always been popular as a poet, but this year his fame was boosted. A new, fresh approach to his individuality, his almost mythical personality came into focus. I think, it’s good that many bands and theatrical productions have adapted Petőfi’s works from various perspectives and in many genres.
We should not forget that at the end of the day, it’s Sándor Petőfi himself who makes a great subject for a memorial year!
It’s to his credit that his message is still relevant after 200 years; that even today it can be easily interpreted by people. His legacy is a great subject for a cultural memorial season. Otherwise, memorial years usually serve as guidelines for us, institute directors. They help us plan our events in a more structured way. Therefore, Petőfi200 is an important anniversary. For memorial years, events are created in Hungary and, after that, we can select the content we think is best for our audience. The events related to the Petőfi200 Memorial Year were organised with an average budget of between one and three million Hungarian forints.
How will we notice the influence of the Petőfi200 projects?
I don’t think the immediate effect of it will be that strong abroad. In foreign cities, the events for Memorial Year were just some of the many. I wouldn’t say that, as a result of our events, foreigners will read Petőfi day and night from now on. But that’s not the goal either!
Petőfi200 Memorial Year made our work abroad significantly easier, as we could offer a wide range of Hungarian cultural events. For example, speaking of Prague, events for children and lectures for adults primarily played a role in strengthening the sense of Hungarian identity among our compatriots living there. I would like to highlight two specific events: one is the museum educational session for children, which was very popular. We organised it in Brno and Prague, and we saw that it was a great experience for the children to take part. The other one was for adults. We organised two performances for grown-ups. It was an emotion-filled event because Petőfi certainly touches upon their Hungarian identity as well. Our situation is very special, as Prague and Brno are home to a large number of Hungarians from present-day Slovakia, who live as minority group in both countries, which is a very sensitive topic to touch upon. Me and my colleagues agree that the events connected to the Petőfi200 Memorial Year were popular and successful for our audience.
Galéria
