Vidra Bernadett | 2023. június 14.
„Költő lenni vagy nem lenni” Bejártuk a Petőfi Irodalmi Múzeum új állandó Petőfi kiállítását
A Petőfi Irodalmi Múzeum új állandó kiállítást rendezett Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából a Károlyi-palota rekonstruált termeiben. A 2023. január 14-től megtekinthető tárlaton megismerhetjük a költő életét, ám a kiállítás fő szervező erejének Petőfi életműve, szövegei tekinthetők. A tárlat egyik célja, hogy a falon megjelenő Petőfi idézetek, szöveges emlékek kapcsolódási pontokat nyújtsanak a mai kor látogatóinak is Petőfi Sándor örökségéhez. A rendezők hat nagy, ma is könnyen értelmezhető témán keresztül vezetik végig a látogatót Petőfi Sándor szellemi örökségén és szövegein. A kiállításon megismerhetjük az egykori Petőfi-ház, a múzeum elődjének tekinthető intézmény történetét is, illetve megtekinthetünk eredeti kéziratokat és Petőfi relikviákat, miközben a palota gyönyörűen felújított termein sétálunk végig. A tárlat tartalmaz angol nyelvű összefoglalókat a külföldi látogatókra is gondolva. A befogadásban pedig a kiállítás több pontján található interaktív installációk vannak segítségünkre.
A Nyitótér, amely a palota egykori szalonjában kapott helyet, bemutatja Petőfi Sándor életének főbb mozzanatait, de megtekinthetjük az egykori Petőfi-ház gyűjteményének néhány darabját is.
Ezen kívül ebben a teremben kaptak helyet Petőfi eredeti kéziratai, könyvei, a korszakból származó grafikák és a költő relikviái is.
A kiállítás főkurátorától, dr. Kalla Zsuzsától megtudjuk, hogy a Bajza utcában álló egykori Petőfi-ház gyűjteménye alapozta meg a mai Petőfi Irodalmi Múzeum tárgyi emlékanyagát. Ezen kívül ebben a teremben kaptak helyet Petőfi eredeti kéziratai, könyvei, a korszakból származó grafikák és a költő relikviái is. Eddig ezek a műtárgyak érzékenységük miatt csak kivételes alkalmakkor lehettek kiállítva, viszont egy új technikai fejlesztésnek köszönhetően a rendezők most beilleszthették őket az állandó kiállításba. A technológiának köszönhetően a tárlat középpontjába valóban Petőfi szövegei és írásai kerülhettek. Itt olyan értékes kincsekre bukkanhatunk, mint az ifjú Petőfi kézzel írt levele vagy a költő 1844-ben kiadott verseskötetei, könyvei.
Tovább haladva megismerhetjük azt a hat témakört, amire a kiállítás szervezői felfűzték Petőfi Sándor életművét. Elsőként a Kötelék jelenik meg, Petőfi életével kapcsolatban ez a haza iránti kötelék, amely egyben a kötelesség fogalmát is magával hozza. A nyilvánosság előtt radikális, heves érzelmektől fűtött vándorköltőként megjelenő Petőfi szoros barátságokat kötött. Bajtársiasság, meghittség, szerelem, a szalontai és pesti otthonok melege, ilyen és ehhez hasonló szoros emberi kapcsolatok jellemezhették egykor Petőfi Sándor baráti viszonyait. Az irodalomból jól ismert Petőfi-Arany vagy Petőfi-Jókai társas viszonyokról tudhatunk meg többet, illetve megtekinthetjük Jókai Mór, Szendrey Júlia által hímzett házi sapkáját is a kiállított darabok között. A befogadást egy interaktív installáció könnyíti meg, aminek segítségével egy tablettel a kezünkben térképezhetjük fel Petőfi Sándor kapcsolatrendszerét, a falra felfüggesztett pontrendszert magába foglaló objektum izgalmas logikájával. A kiállítás kurátora azt is elmesélte, hogy ezt az installációt digitálissá is fogják tenni, annak érdekében, hogy akár egy iskolai irodalomórát is könnyen izgalmassá tudjon tenni azon diákok számára, akik épp Petőfi kapcsolatrendszerét szeretnék megismerni.
A következő teremben a magyar Rónát, a magyar Alföld képeit fedezhetjük fel, és mindezt olyan módon, hogy közben Petőfi költeményének sorai hallhatóak. A tárlat sajátos Alföld-képmeditáció vetítése segít felfedezni a haza tájait, Petőfi világát, otthonát.
A következő rész az Otthon témája köré fonódik. Petőfi egy mezővárosi, szerényebb családból származott, és ismerte a nélkülözést és a szegénységet. Ebből a közegből érkezik Pestre, és itt alapít családot a polgárosodás hajnalán járó magyar fővárosban. Erős a kontraszt a biedermeier stílusú polgári szoba és az alföldi mezőváros között. De Petőfinek otthona volt mindkettő.
Ebből az idilli környezetből érkezünk a Rémek világához. Petőfi szövegeiben megjelenik a földöntúli, a síri világból feljövő költő. A költő érzései, gondolatai mélységének érzékeltetésére sokszor nyúl a titokzatos, a félelmetes, a földöntúli erőkhöz. Ezután elérkezünk az egyik leghangsúlyosabb témakörhöz, az Áldozathoz. Petőfi ír az áldozatvállalásról, azt az egyik legnemesebb tettnek gondolja. Számára a közösségért, a szabadságért vállalt áldozat mindennél előbbre való, még szerelménél is.
A következő szobába érve belecsöppenünk a forradalomba. 1848. március 15-ét írunk. A magyar történelem egyik legmeghatározóbb napja. Petőfi képes volt tettekre váltani eszméit, nem menekült el a cselekvés elől. A márciusi forradalomban erőt mutatott és ösztönözte bajtársait. A tárlaton egy interaktív március 15-ét megidéző mozgásérzékelő fal segít minket, hogy megérezzük a tömeg részeként, hogy hogyan is alakultak az események, majd megérintve a falat, kinyomtathatjuk a márciusi cenzúrázatlan újságot a Landerer és Hackenast nyomdában, vagy éppen visszarepülhettük a Pilvax-kávéházba. A végén, ha kedvünk tartja, akár szelfizhetünk is a forradalmi tömeggel. Az érintésre működő, interaktív varázsfal közel hozza március 15. hangulatát a 21. század emberéhez.
Galéria
A tárlat logikája tudatosan törekszik a töredezettség, fragmentáltság élményének közvetítésére. Olyan, akárcsak Petőfi nézeteinek logikája. Saját gondolatai radikális mivoltával és ellentmondásos jellegével nagy valószínűséggel a költő is tisztában volt, és vállalta is őket. A rendezők a váratlanság hatáselemét is érzékeltetik a tárlaton. A kiállítás úgy szeretné meglepni a látogatókat, mint egy kísérletezésekkel teli Petőfi szöveg.
Az interaktív installációk és a múzeumi műtárgyak a befogadást segítve, egymást támogatva jelennek meg a tárlaton. A kiállítás számos közgyűjtemény anyagából jött létre, többek között a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, a Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár, az egri Dobó István Vármúzeum és más intézmények raktáraiban rejtőzött műkincsek szakszerű restaurálás után kerültek méltó helyükre a kiállításon.
Kurátorok: Kalla Zsuzsa (PIM), Prágai Adrienn (Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria), Vaderna Gábor (ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet)
A kiállítás megtekinthető hétfő kivételével minden nap: 10:00–18:00 óráig.
