Vidra Bernadett | 2023. szeptember 25.
„A jót és a szépet nem lehet rosszul mondani” - Interjú László György erdélyi költővel
A Petőfi-kultusznak az erdélyi magyar közösségek körében hagyománya van. A szabadság költője maga is sokat járt a térségben, és élete fontos fordulópontjai is itt történtek. Erdélyben ismerkedett meg Szendrey Júliával és itt vívták a költő személyét mítoszi magasságokba emelő segesvári ütközetet is. A Petőfi 200 emlékévben a kolozsvári székhelyű Orbán Balázs Akadémia Egyesület tematikus megemlékező körutat szervezett, tisztelegve a magyar nemzet költője előtt. Ennek keretében felkeresték az erdélyi Petőfi emlékhelyeket, és a helyi fiatalok bevonásával minden helyszínen egy rövid kulturális, irodalmi műsorral idézték fel a 200 éve született költőóriást. A körutazás során meglátogatták Kolozsvár, Székelyudvarhely, Marosvásárhely és Nagyvárad városait. A műsor keretein belül László György, erdélyi születésű költő szavalt Petőfi verseket a közönségnek. Vele beszélgettünk költészetről, Petőfi Sándorról és az erdélyi magyar kulturális életről.
- Önnek személyesen mit jelent Petőfi? Költő kollégaként miként viszonyul hozzá?
Számomra Petőfi Sándor volt a magyar költészet magasságának felépítője. Egy új, szabad szellemiséget hozott a magyar romantika irodalmába. Ő alakította ki az ifjú, polgárosodó nemzet lelkiségét. Nemzeti érzéséből, tartásából fakadóan megtanított minket becsülni önmagunkat. Az előadásaim során Petőfi verseit szavalni számomra nemzetszolgálat. Én ezt nem munka gyanánt, fizetségért csinálom. Szeretném megismertetni Petőfit és az irodalmat a közönségemmel, és ha ezt az eszközt adja hozzá a Jóisten, akkor így küld engem.
Forrás: Orbán Balázs Egyesület
- Petőfinek több emlékhelye is van Erdélyben, illetve életének fontos eseményei is kötődnek Erdélyhez. Mi a véleménye az erdélyi Petőfi-kultuszról?
Én azt látom, hogy a Petőfi szellemiség azokban a családokban él tovább, akik adnak magukra. Világszinten megfigyelhető az a tendencia, hogy a 21. század embere egyre inkább eltávolodik az autentikus irodalomtól. A klasszikus költőket, akik közé Petőfi is tartozik, egyre inkább csak „rendezvényszerűen” fogyasztják az emberek. A lelkiség, a kulturáltság degradálódása figyelhető meg, ezért elengedhetetlen, hogy tudatosan, kulturális értelemben is „adjunk magunkra”. Ehhez szükséges önmagunk, magyarságunk szeretete, amit Petőfi is képviselt. Szerintem a mai fiatalok fogékonyak Petőfire, szeretik a költészetét, mert őszinte és közvetlen a nyelvezete. Nincs benne elvontság.
- A séták során ellátogattak Kolozsvárra, Székelyudvarhelyre, Marosvásárhelyre és Nagyváradra is. Mi alapján választotta a Petőfi verseket, amiket az egyes séták során elszavalt?
Több mint ezer verset tudok fejből, úgyhogy mindig ott van a tarsolyomban a műsor. Általában úgy szoktam, hogy figyelem, tájékozódom a közönségemről, és hozzájuk igazodva választom ki a verseket, sokszor menet közben. Ez így tetszeni szokott a hallgatóságnak is.
4. Mi a véleménye a Petőfi 200 emlékévről?
Nagyon jónak tartom, hogy az emlékév lehetőséget ad arra, hogy országszinten újra elővegyük Petőfi verseit, írásait. Láttam, hogy a tévében színészi előadásban is meghallgathatjuk a költeményeket. Nagyon jól mondják őket, ereje van a szavaknak, de ez természetes, hiszen a jót és a szépet nem lehet rosszul mondani. Azt gondolom, hogy a nemzet azon rétegeit, ahol még él a lelki kulturáltság, különösen is megérinti a Petőfi emlékév. Manapság sokminden arra inspirál, hogy ne legyen nemzettudatod, csak közben azt nem vesszük észre, hogyha az nincs, akkor az emberi tudatunkat is elveszítjük. Ezt látta meg nagyon jól Petőfi. Mi egy küldetéses nép vagyunk, ahogy azt a mi Sándorunk is megírta Az apostolban. Petőfi egyik legfontosabb öröksége számomra, hogy egész lényével azt képviselte, hogy tisztességes nemzettudatban élj, és a jelenléted, az önfelmutatás által akard, hogy felfigyeljenek rád a többiek. Ő és a kortársai hitelesen képviselték a nemzetté formálódás korszakát, a nemzeti öntudat fontosságát. Manapság nem könnyű kapcsolódni ehhez, mert a világban nagyon elharapódzott a hamisság, az önazonosság ellentétje. De azt gondolom, hogy Petőfi hitelessége ma is megérinti azokat, akik erre nyitottak.
5. Mit gondol, milyen hatása lesz az emlékévnek az erdélyi magyar kulturális és irodalmi életre? Erősödik ezáltal a nemzettudat? Esetleg más megvilágításba helyeződik a magyar kultúra?
Azt gondolom, hogy az emlékév mindenképpen megmozdít valamit az emberekben. Bízom benne, hogy a kultúra kedvelői felélednek, mert szeretik a szépet. A kultúrát önmagáért kell támogatni minden politikai rendszernek, mert ez tartja össze a közösségünket.
Galéria
