Vidra Bernadett / 2023. december 5.

Felolvasószínház Petőfi Sándor utolsó drámájának átiratából Debrecenben

2021-ben a Pannon Várszínház Petőfi Sándor születésének közelgő bicentenáriuma, valamint a teátrum székhelye, Veszprém Európa Kulturális Fővárossá választása alkalmából meghívásos drámapályázatot hirdetett. A befejezetlenül maradt, mindössze tizenöt oldalnyi Petőfi-dráma, a Karaffa újra-, illetve továbbírására tíz kortárs szerzőt kértek fel. Köztük volt Zalán Tibor is, akinek elkészült és benyújtott pályaművét a debreceni Csokonai Nemzeti Színház Petőfi-emlékévet lezáró eseményként 2023. december 1-jén felolvasószínházi formában mutatott be közönségének.

 

A drámatöredék befejezésére kiírt pályázatra a zsűri meghívását Fabacsovics Lili, Forgách András, Darvasi László, Dézsi Fruzsina, Garaczi László, Háy János, Kovács Dominik és Viktor, Márton László, O. Horváth Sári, Szakonyi Károly, Szálinger Balázs, Tasnádi István, Terék Anna, Visky András és Zalán Tibor szerzők fogadták el.

 

A fennmaradt Petőfi-drámát az alkotók szabadon kezelhették, sem műfaji, sem terjedelmi korlátokat nem kellett igazodniuk. Az írásokat öt fős zsűri bírálta el, melynek tagjai: Dobák Lívia dramaturg, Nánay István színikritikus, Blaskó Péter színművész, Géczi János író, költő és Vándorfi László rendező voltak.

 

Na de milyen témát is dolgoz fel a Karaffa címet viselő Petőfi-drámatöredék? –

1687. februárjában járunk, I. Lipót utasítására vésztörvényszéket állítottak fel Eperjesen, a Thököly-féle mozgalom felszámolására. A törvényszék megbízott vezetője Caraffa Antal, itáliai zsoldosvezér volt, akinek bíróságán koholt vádak alapján fogtak perbe nemeseket, sokakat megkínoztak és kivégeztek. Erről az Antonio Caraffa nevű eperjesi hiénáról írt drámát utolsó éveiben Petőfi Sándor, de művét nem tudta befejezni.

 

Zalán Tibor átirata empatikus módon bontja ki a drámarészletben felvázolt alaphelyzetet: a magyarok Habsburg-ház ellenes – vélt vagy valós – eperjesi összeesküvését vésztörvényszékkel és kivégzésekkel megtorló Antonio Caraffa motivációit több vonatkozásban családi drámaként tárja a közönség elé. Egyfelől a főszereplő véres önkényét a gyermekkori traumáira vezeti vissza, másfelől az eperjesi közösségben egy féltékenykedéssel, szerelmi bonyodalmakkal amúgy is terhelt család áldozattá válását érzékelteti. Mégpedig bizarr színház a színházban-szituációval: az olasz származású titkos tanácsos ugyanis színjátéknak hívja a népet „szórakoztató” kivégzéseket, a „panem et circenses” jegyében a bitófát Teátrumnak kereszteli. A bemutatott előadásban – a debreceni társulattal, Mercs János főszereplésével – erre, a drámaszövegben meglévő színházi jellegre is épített Szabó K. István rendező.

 

A zsűri úgy döntött, hogy mind a tíz elkészült átirat megjelenik egy kötetben, Géczi János szerkesztésében és a Kalligram kiadó gondozásában.

 

Az így létrejött Karraffa drámakötet 2023-ban elnyerte a Kortárs Magyar Dráma különdíját.

 

Az drámaszövegek ezen a linken elekronikusan is elérhetőek.

 

Az alkotások igényelhetőek a Pannon Várszínháztól, esélyt adva ezzel annak, hogy a 2022–2023-as vagy a 2023–24-es szezonban, Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából, színpadra állítva is lássuk valamelyik darabot.

 

 

A kötetből három alkotást, Háy János Én vagyok én és Szálinger Balázs Karaffa és Márton László Caraffa című művét is bemutatta a Pannon Várszínház 2023-ban.

Galéria

Részleteket Szálinger Balázs drámájának ősbemutatójáról