Vidra Bernadett | 2023. július 17.
„A 2023-as emlékév tanúja lesz annak a kornak, amiben most élünk” – Interjú dr. Kalla Zsuzsával
Sugárzó kert és fiatalos hangulat jellemzi a megújult Petőfi Irodalmi Múzeum előtereit. A főváros Petőfi örökségét középpontba állító intézménye a Petőfi 200 Emlékévben különösen is kiemelt figyelmet kap. Szakértői együttműködésekkel több kiállítás és projekt megvalósulását tették lehetővé, illetve kiemelkedő eredményük a múzeumban is megtekinthető, a relikviákat és korabeli kiadványokat, kéziratokat felvonultató új állandó Petőfi kiállítás. Egész évben fiatalok és iskolás csoportok nagy száma érkezik hozzájuk, hogy bejárják az intézménynek helyet adó Károlyi-palota frissen rekonstruált belső tereit. Dr. Kalla Zsuzsával, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgató-helyettesével beszélgettünk.
Milyen Petőfi 200-as projektek megvalósulását segítette a Petőfi Irodalmi Múzeum?
Őszintén szólva az emlékév koncepció általánosságban nekem személy szerint nem a kedvencem. Azt gondolom, hogy egy sokkal egészségesebb folyamat, ha egy szerzőről akkor emlékezünk meg, amikor valamely alkotása révén spontán aktuálissá válik. Jó példa erre mikor egy kiállítás vagy színdarab kapcsán önmagától is felmerül az adott szerző neve. Az is igaz ellenben, hogy az emlékévek rendszere össze van kapcsolva anyagi forrásokkal és ez minden intézmény számára vonzerőt, fejlődési lehetőséget jelent.
A Petőfi 200 Emlékév kapcsán a mi intézményünkben a legnagyobb projekt a Károlyi-palota kiállítótereinek és kertjének felújítása volt, amely azért is jelentős, mert egy reformkori palota egy része visszanyerte egykori impozáns külsejét. Akadálymentesítettük a bejárást, nagyobb tér nyílt a kiállításainknak, a kert pedig tele lett növénnyel, megtelt élettel, gyerekek rohangálnak benne, illetve fiatalok jönnek ide kikapcsolódni, napozni. Ezekre a változtatásokra a Nemzeti Kulturális Alap Petőfi 200 Ideiglenes Kollégiuma adott támogatást.
Azt gondolom, erre a megújulásra Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója nélkül is szükség lett volna, de ilyen formában a 2023-as Emlékév keretein belül tudott megvalósulni. Újraterveztük a Petőfiről szóló kiállításunkat is. Ez egy izgalmas feladat volt, hiszen mindig kihívás 19. századi témáról állandó tárlatot készíteni. Kevés az a szerző a 19. századból, aki a mai fejjel is könnyen befogadható, de Petőfi Sándor minden bizonnyal azok közé az alkotók közé tartozik, akinek művei a 21. század embere számára is olvashatóak.
Egy másik projekt, amely a Petőfi Irodalmi Múzeum közreműködésével valósult meg, az úgynevezett Petőfi busz. Ezt az országjáró múzeumbuszt célzottan olyan közösségekhez szeretnénk eljuttatni, amelyeknek nincs igazán lehetőségük az embereknek múzeumba járni. Jó azt látni, hogy Magyarországon és a határon túl is nagy sikernek örvend ez a kezdeményezés. Az a tapasztalat, hogy egy rendkívül nagy edukációs hatása van a múzeumbusznak, a fiatalok számára hatalmas élmény ilyen formában találkozni a múzeumi világgal, a buszban egy kicsit oldottabban ismerkedhetnek meg Petőfivel.
A Petőfi Irodalmi Múzeum a szakmai mentora a Magyar Irodalmi Emlékházak Szövetsége civil szervezetnek, és öröm számunkra, hogy a Petőfi 200 Emlékévben nagyon sok Petőfihez kapcsolódó helyszín és más reformkori személyiség emlékhelye is megújul. Ebben a projektben határon túli kiállítások is szerepelnek, például Koltón és Fehéregyházán is újulnak meg tárlatok. Jó látni, hogy sok esetben a helyi közösség is támogatja ezt a kezdeményezést, és az adott város polgármestere is jelen van a megnyitón.
A megújuló kiállítások minősége általában nagyon színvonalas, és erre büszkék vagyunk, igyekszünk mindenben támogatni az emlékhelyek további működését. Gyakran szervezünk szakmai konferenciákat az ott dolgozók számára, és reméljük, hogy a Magyar Irodalmi Emlékházak honlapját is meg tudjuk újítani a rendelkezésre álló forrásokból.
Van-e olyan együttműködés, ami különösképpen fontos, amit érdemes kiemelni?
Ha irodalomtörténeti szempontból közelítjük meg a kérdést, az Arany Emlékév esetében a költő írásainak kritikai vizsgálatát végző kutatócsoport munkájára épült rá az Emlékév textológiai koncepciója. Ez lehetőséget adott egy új, használható irodalomtörténeti tudás közvetítésére a nagyközönség felé. Petőfi esetében viszont teljesen más a helyzet. A Petőfi-kutatás Kerényi Ferenc halála óta nem igazán bővelkedik kritikai kiadásokban. Ennek ellenére a Petőfi 200 Emlékévben Demeter Szilárd főigazgató úr és az Osiris kiadó együttműködése nyomán ez a folyamat egy új lendületet kapott.
Margócsy István elkészítette a Petőfi Sándor emlékezete című kötetet, Szilágyi Márton A magyar romantika ikercsillagait adta ki, és megjelent Gere Zsolt: Vörösmarty Mihály emlékezete, Takáts József: Kemény Zsigmond emlékezete, Milbacher Róbert: Arany János és az emlékezet balzsama és Császtvay Tünde: Mikszáth Kálmán emlékezete. Valószínűleg soha nem lett volna lehetőségük ezeknek a neves irodalomtörténészeknek ilyen jellegű megemlékező köteteket kiadni, de a Petőfi 200 Emlékévnek köszönhetően a 19. századi szerzők fogadtatástörténete hatalmas lendületet kapott.
Az Osiris kiadó által 2022/23-ban kiadott sorozat a 19. század irodalomtörténet-kutatásának hatalmas mérföldköve. Ennek keretein belül és a Petőfi 200-hoz kapcsolódva az idei évben Szilágyi Márton megjelenteti a Petőfi-kutatás régóta hiányzó darabját, amely a költő 1848/49-es éveit dolgozza fel. Azt gondolom, ezen kötetek megjelenése nagyon fontos hozadéka a Petőfi 200 Emlékévnek.
A Petőfi Irodalmi Múzeumnak mint az ország legfontosabb Petőfi örökséggel foglalkozó intézményének mi a feladata, milyen módon tudja a leghatékonyabban segíteni, koordinálni a Petőfi Emlékév országos szintű rendszerét?
Közvetlenül nem veszünk részt az Emlékév koordinálásában. Ha más intézmények szakértői munkában kérik a segítségünket, igyekszünk támogatást nyújtani mindenben, amiben tudunk. Jó példa egy ilyen jellegű együttműködésre a Magyar Nemzeti Bank Petőfi Emlékév tiszteletére kibocsátott 200 Ft-s emlékérméje, amit szintén támogattunk. Ezen kívül kiemelt szerepet kapott az új Petőfi-tárgyak, relikviák vásárlása az intézményi gyűjteménybe. A Hereditas Antikváriumnál nemrégiben felbukkant egy 70 millió forint értékű eredeti Petőfi kézirat. Ennek közgyűjteményben lenne a helye, sajnos anyagi forrásainkat meghaladja, így megvenni nincs lehetőségünk, de védeni tudjuk ezt a relikviát is.
Az elmúlt időszakban sok tárgyalásunk volt Petőfi-tárgyak és kéziratok kapcsán, sajnos nem mindegyiket tudtuk megvenni a gyűjteményünkbe, de vannak folyamatban lévő egyeztetések, amik remélhetőleg pozitív irányban dőlnek el.
Miben látja az Petőfi 200 Emlékév lényegét, mi a véleménye a koncepcióról, megvalósításról?
Azt látom, hogy a közvéleményben elterjedt Petőfi kultusz miatt jobban teret kaptak a populárisabb rendezvények. Szerintem Petőfi figurájával nagyon nehéz mit kezdeni. A kultusz túlnő a figurán. Margócsy István fogalmazta meg az Ünnepi Könyvhéten mondott beszédében azt, amivel szerintem minden szakmabeli tud egy kicsit azonosulni. Egy muzeológus, irodalomtörténész számára Petőfi egy jó költő, de nem az egyetlen említésre méltó költő. Ez természetesen az életmű jelentőségéből semmit nem von le. Ugyanolyan gondossággal és részletekbe menően állítjuk ki őt is, mint más nagy magyar alkotókat. Számunkra, szakmabeliek számára a Petőfi kultusz túlhajtott, retorikai szóvirágai inkább idegenek, nem hatják annyira át a Petőfiről alkotott képünket. Számunkra inkább költői megoldásai, újító kísérletezései izgalmasak.
Milyen hatása lesz a Petőfi 200-nak az utókorra, a múzeumi világra és a hazai kulturális életre?
Négy évvel ezelőtt készítettünk egy kiállítást E. Csorba Csilla kolléganőmmel, Bolyongó üstökös – A Petőfi-kultusz alakváltozatai címmel. Ennek keretein belül négy emlékév rendszerére tekintettünk vissza, azt vizsgáltuk, hogyan változott a Petőfi-ünneplés és a nemzeti emlékezet fókusza. Érdekes volt tudatosítani, hogy eltérő társadalmi csoportok milyen gazdag és különböző eszközrendszerrel ünnepeltek a vizsgált emlékévek során. Úgy gondolom, hogy erre az emlékévre is hasonló módon fog visszatekinteni az utókor. Idén megjelenik egy kötet is az előbb említett kiállításhoz kapcsolódva, 100 tárgy a Petőfi kultuszból címmel. Ebben végigkövetjük a politikai kultusz emlékéveit, illetve Petőfi képét a művészetben és a magyar kultúrtörténetben. Ez a kísérlet számomra nagyon izgalmas. Remélhetőleg arra is lesz mód, hogy ez az idei emlékév is bekerüljön a vizsgálandó anyagba.
Én szisztematikusan gyűjtöm a 2022/23-as Emlékév produktumait. Úgy gondolom, hogy a kulturális, közéleti szinkronesemények követése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy jobban megértsük a régi az új emlékévek történéseit. Például nemrégiben láttam Az Apostol színvonalas színpadi előadását, illetve tudom, hogy jelenleg készül egy Tigris és hiéna feldolgozás is Veszprémben. Úgy gondolom, hogy ezek a projektek megvalósítják a Petőfi életmű egy szeletének kortárs szintre emelését.
A film is például egy ilyen műfaj. A Petőfiről készült film adaptációk megítélése az évek során hullámzó volt. Később viszont ezek az adott korszakot leíró dokumentumokká váltak. Idővel a 2023-as emlékévnek is hasonló lenyomata lesz, tanúja lesz annak a kornak, amiben most élünk.
Galéria
