Vidra Bernadett | 2023. október 27.
„Petőfi kötetét mindig ott látom a polcokon” – Interjú Ron Lustiggal, a Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeumának igazgatójával
Petőfi Sándor hatása messze túlmutat Európa határain. Nemcsak ő a legismertebb magyar költő külföldön, de üzenete meghatározólag hatott más országok kulturális gondolkodására, többek között az izraeli irodalomra is. A hazai zsidó közösség a 19. században erősen kötődött a magyar identitáshoz, Petőfi üzenete összefonódott nemcsak a magyarok, hanem az itthoni zsidók szabadságról alkotott képével is. Többek között erről a témáról beszélgettünk Ron Lustiggal, a Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeumának vezetőjével. Az igazgatása alatt álló intézményt szülei, Hava és Yosef Lustig alapították 1986-ban. A 30 alapító tagot számláló non-profit egyesület által támogatott múzeum célja a magyarországi, erdélyi, szlovákiai, kárpátaljai, bácskai, bánáti és burgenlandi zsidó közösségek értékes múltjának és jelenkori zsidó közösségekre gyakorolt hatásának bemutatása.
Lustig Ron, Lustig József és Lustig Hava
- A Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeumából származó műtárgyak története önmagában is érdekes. Tudna mesélni, hogy miként kerültek a múzeumba a 19. századi, magyar reformkori tárgyak?
A múzeumban kiállított műtárgyak magyarországi zsidóktól származnak, akik azért hozzák el nekünk legbecsesebb tárgyaikat, mert azonosulnak múzeumunk céljával. Megosztják velünk sok éven át féltve őrzött ereklyéiket. Gyűjteményünk több mint 90 százaléka magánszemélyektől származik. Ez az adományozási folyamat szerencsére azóta sem állt meg, intézményünkbe 1987 óta mind a mai napig érkeznek értéktárgyak. Amikor azt mondom, hogy értéktárgy, az jelenthet egy könyvet, egy műtárgyat vagy akár valamilyen rituális eszközt is. Mindenkinek van otthon egy saját gyűjteménye és a családok döntése, hogy mit szeretnének megosztani a múzeummal.
Ezek sokszor generációról generációra öröklődő gyűjtemények. Ezért amolyan családtörténeti központ is az intézmény, mert a múzeum őrzi a családi emlékeket. Örömünkre szolgál látni, hogy a fiatalabb generáció, ezeknek a zsidó családoknak a leszármazottai általában eljönnek múzeumunkba, hogy megismerkedjenek a családi emléktárgyakkal, és azokon keresztül a saját történetükkel is. Ezen kívül múzeumi tárgyaink másik része állami intézmények adománya, például a magyar kormány is hozzájárult gyűjteményünk gazdagításához. 2002-ben a kormány ajándékaként kerültek a múzeumba 1848/49-es huszárruhák.
Az akkori izraeli-magyar nagykövet néhány huszáregyenruhát adományozott múzeumunknak, mert a Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeumát fontos kulturális partnernek tekintette. Sokat tett azért, hogy a magyar kormány és a múzeumunk között szoros kapcsolat alakuljon ki. A 48-as egyenruhák adományozása egy megerősítő gesztus volt az együttműködés irányába.
- Milyen tárgyak állítanak emléket az 1848/49-es magyar szabadságharcnak és Petőfi Sándornak munkásságának a múzeumban?
A múzeumban van egy külön vitrin, amiben csak az 1848/49-es szabadságharc és a korszakhoz köthető tárgyak kaptak helyet. Intézményünkbe sajnos nem érkezett sok műtárgy ebből az időszakból, viszont rengeteg dokumentummal és eredeti írásos anyaggal rendelkezünk. Ezek alapján nyilvánvaló a magyar zsidó közösség Magyarország iránti elkötelezettsége és lojalitása. A magyarországi zsidók a forradalom idején sok belső konfliktussal is küzdöttek, partnereket kerestek, akikhez a társadalomban kapcsolódni tudtak, és a szabadságharc ezt a folyamatot tovább erősítette.
A múzeumban fellelhető dokumentumokból egyértelműen kitűnik, hogy a magyarországi zsidó közösség erős elkötelezettségét és hűségét fejezte ki elsősorban szülőföldje iránt. A neológ zsidók a vallási vagy nemzeti közösséggel való azonosulásnál a magyar nemzetiségüket helyezték előtérbe. Leegyszerűsítve, Petőfi költészetének üzenete egybevágott a zsidó közösség eszméivel, akik a társadalmon belüli egyenjogúság elérésének kérdésével küzdöttek épp.
A Szerelem és Szabadság című Petőfi kiadvány Itamar Yaoz-Kest, magyar születésű zsidó költő, szerkesztő fordításában
Forrás: Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeumának archívuma
3. Hogyan viszonyul Petőfi Sándorhoz a magyarországi zsidó kultúra?
A magyarországi zsidó közösség olyan kérdéseket próbált megválaszolni, hogy a társadalmon belül kihez kapcsolódjon, és ebben hol van a vallás szerepe. Természetesen a közösségen belül eltérő vélemények születtek erről a kérdésről, ezért szerettek volna egy mindenki számára elfogadható megoldást találni erre a problémára. A történelemből tudjuk, hogy ebben az időszakban Európa-szerte olyan fontos kérdésekre keresték a választ az európai társadalmak, mint a nemzetiség, az identitás, a társadalmi igazságosság, a gazdasági egyenlőség, és ezek a témák Petőfi műveiben is központi szerepet töltöttek be. Petőfi olyan értékekről írt, amelyek a 19. század közepén rendkívül fontosak voltak a magyarországi zsidó közösség számára is.
A zsidóság ezekben a témákban könnyen tudott kapcsolódni Petőfihez, mert az ő irodalmi munkássága az emberi erkölcs alapvető témáival foglalkozott. Ebből kiindulva természetes volt, hogy a magyarországi zsidó közösség szimpatizál Petőfi írásainak gondolataival. Ezzel együtt Petőfit egy túlfűtött, nagyon őszinte, érzelmes, lényegi mondanivalójú költőként tartja számon a közösség ma is. Izraeli nemzeti költőnk, Hayim Nahman Bialik felkérte Avigdor Hameiri költőt, hogy fordítsa le Petőfi verseit héberre, mert úgy vélte, ez elengedhetetlen az izraeli kultúra számára. Szerinte Petőfi munkásságára az izraeli irodalomban azért volt szükség, mert egy nagyon fontos réteggel gazdagította azt az 1950-es években. Bialik szerint Petőfi üzenete nélkül fontos eszmék maradtak volna elérhetetlenek a héber anyanyelvű közönség számára.
4. Mi lehet a kapcsolat a Magyarországot elhagyó zsidók és Petőfi Sándor kulturális öröksége között?
Itt egy tapasztalatot szeretnék megosztani. Én személy szerint sok magyar családot ismerek Izraelben. Sokan közülük meghívtak magukhoz és ilyenkor általában alkalmam nyílt megnézni a könyvtárukat, és azokat a dolgokat, amiket mindenképpen szerettek volna megosztani velem. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a legtöbb olyan otthonban, ahol a magyar családok könyveket is hoztak az anyaországból, Petőfi Sándor versesköteteit mindig ott láttam a polcokon.
Petőfi versek Avigdor Hameiri, magyar szármasású, zsidó költő fordításában
Forrás: Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeumának archívuma
5. Mi a véleménye a Petőfi200 emlékévről? Mit jelent önnek személy szerint Petőfi Sándor alakja?
A Petőfi 200 emlékév szerintem nagyon jó kezdeményezés. Azt gondolom, hogy Petőfi Sándor öröksége egy nagyon fontos kulturális erőforrása a magyaroknak. Érdemes volt ezt az évet ennek a nemzeti érzelmű költőnek és az általa képviselt eszméknek szentelni. Nagyon örültem és kiváltságosnak éreztem, hogy meghívást kaptam arra az Országos Múzeumigazgatói Konferenciára, amelynek középpontjában Petőfi Sándor bicentenáriuma állt. Az utóbbi időben követtem a híreket, hogy tájékozódjak a különböző helyszíneken és intézményekben megrendezett kulturális eseményekről. Amikor erre az interjúra készültem, kutattam egy kicsit a múzeumunk archívumában.
Meglepett, amikor felfedeztem, hogy mennyi fontos információ áll rendelkezésre a zsidó kultúra és az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeinek kapcsolatáról. A másik dolog, amire rájöttem, hogy nagyon sok Petőfire utaló, hozzá köthető tárgyat kapott a múzeum magánszemélyektől és családoktól is. Ez számomra azt mutatja, hogy milyen nagy hatása volt a magyarországi zsidókra, majd később az izraeli magyarokra a szabadság költője. Nemcsak történelmi okok vagy a magyar nemzeti érzések miatt kötődtek annyira szorosan Petőfi örökségéhez, hanem leginkább azért is, mert saját identitásukat és a számukra is fontos őszinte emberi értékeket látták Petőfi üzenetében.
Galéria
Bernadett Vidra | 27th October 2023
“The name of Sándor Petőfi is always on the family bookshelf” – Interview with Ron Lustig, Director of the Memorial Museum of Hungarian Speaking Jewry
The influence of Sándor Petőfi stretches way beyond the confines of Europe. He is not only the best-known Hungarian poet abroad, but also an influential figure in Israeli literature. The Jewish community was also strongly connected to Hungarian identity in the 19th century, Petőfi’s legacy intertwined with the Jewish way of thinking about freedom. To find out more, we speak with Ron Lustig, whose family run the Memorial Museum of Hungarian Speaking Jewry in Safed, Israel. Set up in 1986 by the couple Hava and Yosef Lustig, supported by a non-profit association with 30 founding members, the museum is dedicated to showcasing the magnificent past of the Jewish communities in Hungary, Transylvania, Slovakia, Carpathian-Russia, Bachka, Banat and Burgenland, reflecting their contribution to Jewish history and global culture.
Ron, Josef and Hava Lustig
- The history of the artefacts from the Memorial Museum of Hungarian Speaking Jewry is interesting in itself. Could you please tell us how the museum acquired objects from the 19th century, the Hungarian Reform Era?
The artefacts come from individual Hungarian Jews, who brought to us their most cherished items because they identify with our museum’s purpose. They share their own relics, the ones they have protected for so many years. More than 90 percent of our collection derives from individuals. It’s also an ongoing process, our institution receives donations even up to today. It started in 1987 and since then it hasn’t stopped. When I say item, it could be a book, an artefact or a ritual object. Everyone has their own collection at home and it’s up to them what they would like to share with the museum. Sometimes these items were passed on from the first generation to the second and third. Therefore, our museum sort of became their family historian because it has this generational documentation. The museum stores the records. Fortunately, the younger generation, the descendants of these Jews, usually come to our museum to connect with their family history.
On the other hand, some objects come from governmental institutions, for instance, the Hungarian government. That’s how hussar uniforms from 1848/49 came to be at our museum in 2002. The Hungarian Ambassador to Israel at the time donated a few of those hussar uniforms to our museum because he saw the Memorial Museum of Hungarian Speaking Jewry as a unique resource. He dedicated a lot of effort to establishing strong ties between the Hungarian government and our museum. The donation of those military attires was an appreciation of this relationship.
2. Which objects in the museum commemorate the 1848/49 Hungarian War of Independence and the legacy of Sándor Petőfi?
There is a display case dedicated to the 1848/49 War of Independence in the museum.
Unfortunately, our institution doesn’t have a lot of three dimensional objects from this period, but on the other hand, we have lots of documents and original written material. Based on these items, there is a commitment and loyalty from the Jewish community to Hungary.
Jews in Hungary were going through an internal battle at the time of the revolution, they were searching for partners to affiliate with, and the fight for freedom exacerbated this process. It’s clear from those documents in the museum that the Jewish community in Hungary expressed a strong commitment and loyalty to the home country. When it came to identification with either the religious or the national community, the Neolog Jews prioritised their Hungarian nationality. To put it simply, Petőfi’s work reflected the ideas of the Jewish community in terms of reaching a situation of equality within the society.
Love and Liberty, translated by Itamar Yaoz-Kest, Jewish poet of Hungarian origins
Source: Archive of The Memorial Museum of Hungarian Speaking Jewry
3. How does the Jewish culture of Hungarian origin regard Sándor Petőfi?
As I have described before, the Hungarian Jewish community was trying to resolve questions such as who they should affiliate with and what is the role of religion. Of course, people within the community had different opinions regarding this issue. In the end, they tried to reach some sort of a unified solution. This aligns with the message of Sándor Petőfi’s poetry as well. He wrote about values which were of utmost importance to the Jewish community of Hungary during the mid 19th century.
In this period, important questions arose within societies all over Europe, such as nationality, identity, social justice and economic equality, and these topics appeared in Petőfi’s works as well. The Jewish community could relate to Petőfi about all these fundamental questions. His literary work dealt with the very basic needs of human morals. Based on this, it was natural for the Jewish community of Hungary to sympathise with the ideas of Petőfi’s writings. Therefore, Petőfi is regarded as a wild, very honest, emotional type of poet with an essential message.
Our Israeli national poet, Hayim Nahman Bialik, asked his colleague Avigdor Hameiri to assume the role of translating Petofi’s poems, as he was convinced that this would add a rather vivid dimension to the poetry scene in Israel in the 1950’s. Hameiri took Bialik’s advice and indeed published the first book of Petofi’s poems translated in Hebrew. The two intellectuals took up the challenge of translating Petőfi’s poems into Hebrew, because they thought it was essential for Israeli culture. Petőfi’s work was necessary, as it added a very important layer to Hebrew literature. According to Bialik, the message of Petőfi’s legacy was apparently missing from Israeli poetry and literature at the time, and there was a deep need within local culture for that.
4. What could be the connection between Jews who left Hungary and the cultural legacy of Sándor Petőfi?
I would like to share my experience here. I personally know a lot of Hungarian families in Israel. And, you know, many of them invited me over and I had a chance to see their library and other things they wanted to show me. It would be safe to say that in the homes of Hungarian families who were able to bring books from the motherland, they had a volume of Sándor Petőfi’s poems. I always see his name on the shelves.
Petofi poems translated by Avigdor Hameiri, Jewish poet of Hungarian origins
Source: Archive of The Memorial Museum of Hungarian Speaking Jewry
5. What is your opinion of Petőfi200 Memorial Year? What does the figure of Sándor Petőfi mean to you personally?
Regarding the Petőfi200 Memorial Year, I think, it’s a worthy cause. My opinion is that Sándor Petőfi’s legacy is a very important cultural resource in Hungary’s history. Dedicating this year to this revolutionary poet makes a lot of sense. I was very happy and felt very privileged to have been invited to the conference that was focused on Petőfi’s bicentennial. I’ve also been following the news lately to see and learn about the events that took place in various locations and institutions. When I prepared for this interview, I conducted research in our museum’s archive. I was utterly surprised to discover how much information relevant to Jewish culture was available regarding the events of the 1848/49 Revolution.
Another thing I also realised was that there were so many items relating to Petőfi which were given to us by individuals and families. I mean, it just shows the significance of what Jews in Hungary, and later on Hungarian Jews in Israel, felt towards Hungary’s national poet. They were so strongly connected to Petőfi’s legacy not only because of historical reasons or Hungarian nationalism, but mostly because they saw their own identity and true, human values in Petőfi’s message.
Galéria
